Felrobbantak az ingatlanárak az agglomerációban: így lett luxus Budapest környékére költözni 2025-ben

A 2024-es évben a csökkenő kamatkörnyezet és a megújult állami támogatások – köztük kiemelten a CSOK Plusz népszerűsége – kedveztek az otthonteremtési céllal ingatlant vásárló családoknak, ami felpörgette a fővárosi agglomeráció településeinek ingatlanpiacát is. A Budapest vonzáskörzetében található településeken a 2023-as, gyenge ingatlanpiaci eredményeket hozó év tranzakciószámánál 48%-kal több ingatlan cserélt tulajdonost, de az aktívabbnak számító 2022-es évi értéket is meghaladja a 2024-es adásvételek száma.

 „A kereslet nem csak Budapesten és környékén, de országos szinten kiemelkedő, két éves csúcson volt tavaly, ami éreztette hatását a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű településein található ingatlanok árszintjén is: az agglomerációban értékesített ingatlanok adatait figyelembe véve átlagosan 10%-os áremelkedés jelentkezett, a tavalyi évben így átlagosan 652 ezer forintos négyzetméteráron, 70,1 millió forintos kiadást jelentett egy 108 m2 alapterületű otthon megvásárlása” – kezdte Máté Ferenc, a Duna House Vezérigazgató-helyettese. 

Mind ingatlanértékben, mind a négyzetméterárak terén szélesebb volt azonban a megvalósult tranzakciók palettája, ugyanis a tulajdonosra talált agglomerációs ingatlanok 35%-a az átlagos ingatlanérték felett kelt el, az adásvételek 16%-a pedig 100 millió forintnál is magasabb vételáron zárult. Az agglomerációban értékesített ingatlanok jelentős része, 55%-a az átlagos, agglomerációs négyzetméterárnál, vagyis 652 ezer Ft/m2-nél is magasabb értéket képviselt, az összes, 2024-ben tulajdonost cserélt agglomerációs ingatlan 9%-a pedig még a milliós négyzetméterenkénti értékhatárt is meghaladta. 

A Duna House értékesítési adatai alapján a fővárosi agglomeráció hat szektora közül továbbra is a déli szektor volt a legkeresettebb, itt zárult az agglomerációs tranzakciók 28%-a, ahol az átlagos négyzetméterár 14%-os növekedés után 672 ezer Ft/m2 lett tavaly. A 2024-es tranzakciós adatok szerint 20%-os aránnyal a második legkeresettebb az északi szektor volt.

Az árak emelkedése is ebben a szektorban volt a legjelentősebb (23%), így ott 621 ezer forint körül alakult az árszint. A legdrágább agglomerációs szektor 2024-ben 735 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a nyugati szektor volt, a második 691 ezer Ft/m2-rel az északnyugati, míg a legalacsonyabb kiadást, 567 ezer forintos átlaggal a délkeleti szektorban jelentette az otthonteremtés, ahol 11%-kal nőttek a négyzetméterárak egy év alatt. A keleti szektorban 8%-kal, 600 ezer forintra csökkent a négyzetméterenként kért átlagos ár. A két legdrágább szektorban, a nyugati, valamint az északnyugati szektor településein átlagosan 6-7%-os áremelkedést mutatnak az adatok 2023-hoz képest. 

„A fővárosi agglomeráció településeinek népszerűsége a gyermeket nevelő vagy tervező családok körében a legerősebb. A Budapest környéki lokáció mellett voksoló lakásvásárlók többsége, 37%-a nagyobb ingatlanra cserélte otthonát, 23%-uk pedig első lakására szerződött a tavalyi évben.” – tette hozzá a szakértő. Aki nagyobb élettérre vágyott, az átlagosan 692 ezer forintos négyzetméteráron, 93,1 millió forint értékben vásárolt ingatlant az agglomeráció településein, míg az első lakásukra szerződők szerényebb büdzséből gazdálkodtak és átlagosan 46 m2-rel kisebb, 88 négyzetméter alapterületű ingatlanokat választottak. Körükben az átlagos ingatlanérték 50,7 millió, míg az átlagos négyzetméterár 577 ezer forint volt tavaly.