Hiába a 30 milliárdos program, a fél országban éheznek a szegények

Az elmúlt évtizedben a hazai ingatlanbefektetések teljes hozamának túlnyomó része – Budapesten mintegy 80 százaléka – az árak drasztikus emelkedéséből, és nem a bérleti díjakból...

Már több mint másfél millió háztartás kapta meg a januári 30 százalékos rezsikedvezményt, de az MVM-nél még tart az elszámolás.

A földek rég vártak már egy olyan kiadós esőre, mint amilyen a hétvégén - az előrejelzés szerint - érkezik hazánkba.

Miközben Budapesten már egy átlagos belvárosi lakás ára is könnyedén átlépi a 100 millió forintot, a magyar fizetések továbbra is jócskán elmaradnak a régiós versenytársaktól.

Több helyen és több hullámban érkezik az égi áldás, az egész országra kiadták a citromsárga riasztást.

Bár egyelőre még kérdéses, milyen erős lesz az idei nyár, a klímaberendezések iránti érdeklődés már most élénkülni kezdett Magyarországon.

Így alakul át az építőipar, a lakáspolitika és az épületenergetika intézményi irányítása. Bár az építésügyi struktúra nagyrészt változatlan marad, több hangsúlyeltolódás is látszik.

Látványosan lassult a lakásárak emelkedése áprilisban Magyarországon, Budapesten pedig gyakorlatilag megállt a drágulás.

Az év első hónapjai döcögősen indultak a hazai ingatlanpiacon, 2026 elejére az ingatlanpiac látványosan lelassult és egyben átalakult.

A tetőfedő anyagok forgalma 40 százalékkal ugrott meg egyetlen év alatt Magyarországon.

A szakértők szerint a lakáspiac hosszú távú stabilitásához nem kampányszerű intézkedésekre, hanem következetes gazdaságpolitikára lenne szükség.

Józsefvárosban a lakásoknak csak egészen kis hányadát lehetne Airbnb-sként hasznosítani, és ennek határozott célja van.