14 magyart vitt magával a láthatatlan gyilkos

2012-ben Magyarországon 14-en haltak meg szén-monoxid-mérgezésben és 235-en szenvedtek enyhébb mérgezést - derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adataiból. Az esetek túlnyomó többsége a fűtési időszakban történt. Az elmúlt évben átalakult a katasztrófavédelmi adatgyűjtés rendszere, amelynek köszönhetően egyértelműen kimutathatóak a szén-monoxiddal összefüggő káresetek. A jelenlegi rendszer alapján már pontos képet kaphatunk a mérgezéses esetek, a megsérült emberek és az esetleges halálesetek számáról.

A szén-monoxid égési folyamatok terméke, ami viszonylag kevés oxigén jelenlétében keletkezik. Jelen van a kipufogógázban, a cigarettafüstben is. Mivel színtelen, és - bármilyen töménységben - szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben, amellyel robbanó elegyet alkot, gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzése, enyhébb mérgezés esetén zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudat-vesztés, halál következhet be.

A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése, a levegő elszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya és a nyílászárók cseréje, átalakítása szerepelt. Utóbbi azért szerepelhet okként, mert a fokozott légzárású, vagyis a levegő mozgását teljesen megakadályozó nyílászárók a helyiségekbe a fűtés működéséhez elengedhetetlenül szükséges levegő mennyiséget sem engedik be. Így az elégtelen égés során keletkező szén-monoxiddal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. Másrészt előfordult, hogy például a fürdőszoba ajtaján lévő szellőző nyílást eltömítették, és emiatt alakulhatott ki a mérgezést előidéző helyzet. A levegő elszívók nem kellően megfontolt beépítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés, szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozott már balesetet - függetlenül a beépített készülékek típusától.

A rengeteg baleset a törvényhozókat is szigorításra sarkallta. A 2012/8.Miniszteri Rendelet szerint a meglévő gázkészülékeket és csatlakozó vezetékeket legkésőbb 2016 végéig kell átvizsgálnia szakembernek, azután pedig ötévente, a vezetékeknél pedig tízévente írják elő a vizsgálatot kötelezően. Ezek szerint a 1981-nél régebben működő készülékeket már legkésőbb jövő év végéig meg kell nézetni, az 1993 előttieket 2014 év végéig, a 2003 előttieket 2015 végéig, az ennél fiatalabb készülékek esetében áll a már említett 2016 év végi határidő. (A rendelet melléklete szerint a vizsgálatokat legalább gázvezeték- és gázkészülék-szerelő mestervizsgával, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el.)