Elephant Holding: Új kertváros kell!

Zelei Zoltán, az Elephant Holding Zrt. értékesítési vezetője annak kapcsán beszélt a tendenciáról, hogy a cég Palota Liget néven új, XV. kerületi beruházás indítását jelentette be. Az 1050 lakásos lakónegyed az M3-as autópálya kivezető szakasza és az M0-ás körgyűrű találkozásánál, összesen 23 hektáros területen épül. Az építkezés kezdetét 2008 második felére, a végső átadást 2013-ra tervezik.

Kertváros, de másként

"A nyugat-európai és amerikai külvárosok tágas, sorházakkal vagy egységes stílusú családi házakkal beépített utcáit a fővárosiak főként a filmvászonról ismerik -mondja Zelei -, hiszen a klasszikus kertváros csak nyomokban létezik Budapesten. A honi "zöldövezet" nagy része ugyanis az 1945 után a fővároshoz csatolt falvak némileg urbanizált utódjának tekinthető. Hiányzik belőlük a klasszikus kertvárosok tudatosan tervezett, szerkezet és az egységes stílussal, technológiával valamint telek beépítéssel megvalósuló rendezettsége. E helyett Budapest külső kerületeiben a falusi múltból örökölt kis telekméret a jellemző. A sűrűn épült házak között találunk múlt század eleji és egészen új lakóházakat is, melyek nagy része a szocializmus hiánygazdálkodással jellemezhető évei alatt épült. A stílus kavalkádot fokozzák a mezőgazdasági, vagy kézműves tevékenységre utaló melléképületek, saját kezűleg megépített garázsok, tárolók."

"Jóllehet, vannak elszigetelt példák a tudatosan fejlesztett kertvárosi fejlesztésekre is, ám ezek szórványosak. Ilyen például a múlt század első felében készült Wekerle-telep és néhány belbudai villasor, de hasonló, bár kevésbé elegáns koncepció alapján tervezték a MÁV-telepet is a XV. kerületben."

Az Elephant összegzése szerint a csatolt falvakból sohasem lesz igazi kertváros, ugyanakkor az épülő Palota Liget és a városszerte megtalálható, hasonló projektek - bár foltszerűen -, de megteremtik annak a lehetőségét, hogy Budapest ingatlantérképén is tényezővé váljon a klasszikus kertváros korszerű formája.

A Palota Liget jellemzői

A Palota Liget tervezésénél az építtető nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy elkerülje a zsúfoltságot: a nagy területen kizárólag alacsony homlokzatmagasságú, kis lakásszámú társasházakat építenek. Minden lakásra alapterületének közel kétszeres méretű zöldterület jut. Az új fejlesztés érdeklődőit elsősorban a panellakásukból elköltözni vágyó XV. kerületi lakosok köréből várják, de az előzetes érdeklődés jelentős az agglomerációból visszaköltözők részéről is.

A lakókert 27 külön álló, alacsony homlokzatmagasságú és kis alapterületű társasházból áll. Az épülő sorházak és társasházak többségében mindössze 6 lakás kap helyet, de a legnagyobb épületekben sem tervezik huszonkilencnél több lakás kialakítását (ezekből összesen 8 van). A családias jelleget erősíti, hogy minden földszinti lakáshoz alacsony kerítéssel elválasztott saját kertrész tartozik. Az emeleti lakókat tágas 4m2 -15m2 teraszok és Palota Liget közös használatú pihenőparkjai, sportpályái kárpótolják. A lakókert fejlesztési értéke 30 milliárd Forint.

Központban a mobilitás

A Palota Liget lakói páratlan mobilitást élvezhetnek majd. A lakókert bejáratától indulva autópályán -de "legalább" 2x2 sávos autóúton- haladva vehetik majd célba Észak-Magyarország nagyvárosait, a Megyeri hídon áthaladva Szentendrét, a Ferihegyi repülőteret, az M0-ás által összekötött összes hazai autópálya célpontját. Budapest belvárosa is csak néhány percre lesz a Palota Liget lakókert - természetesen autópályán.