Emelkedő forgalomban csökkent a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 83 028,96 ponton zárt, 8386,67 ponttal, 9,17 százalékkal alacsonyabban, mint egy héttel...

Van 2000 forintod? Így építhetsz belőle 400 milliós vagyont: ezzel a módszerrel bárkinek megy
Sokan elképzelni sem tudják, hogy a reggeli kávéjuk nélkül indítsák el a napjaikat, sőt, egyesek számára már-már identitásképző elemnek számít a kávé iránti szenvedélyük. Márpedig a kávéfogyasztás egészen drága mulatság is lehet, különösen akkor, ha a reggeli koffeint olyan láncoknál biztosítjuk szervezetünk számára, mint például a Starbucks. Egy Tiktok-videó éppen erre hívja fel a figyelmet – a kávéházláncnál elköltött összegek az évek alatt több százezer dolláros vagyonná nőhetnék ki magukat, amennyiben a lánc kávéi helyett annak részvényeibe fektetnénk a pénzünket. Az alábbiakban mi is ennek számolunk utána – megnéztük, mekkora vagyonunk lenne most, ha az utóbbi évtizedekben napi 5 dollárért vásároltunk volna Starbucks-részvényt. Nos, az összeg igen csinosnak mondható, ugyanis meghaladná a 400 millió forintot.
Alighanem már mindenki hallott az világ számos országában jelen lévő Starbucks kávéházláncról – az 1971-ben alapított cég mostanra több mint 80 országban van jelen mind a hat lakott kontinensen, összesen több mint 35 ezer kávézóval. A lánc annak ellenére is töretlen népszerűségnek örvend, hogy a kávéi nem éppen a legolcsóbbak közé tartoznak.
Részben erre hívja fel a figyelmet egy TikTok-videó is, amely röviden azt mutatja be, hogy mennyit spórolhatnánk, illetve mekkora vagyont építhetnénk (illetve építhettünk volna), ha a Starbucks kávéi helyett inkább a cég részvényeit vásárolnánk napi gyakorisággal.
Watch on TikTok
Az eredmény megdöbbentő – a videó szerint 30 év alatt 54 750 dollárt (21,3 millió forintot) költenénk Starbucks-kávékra (napi 5 dollárral, egy kávé árával számolva), míg ennyi idő alatt 955 580 dolláros (371,6 millió forintos) vagyont építhetnénk, amennyiben ezt a pénzt inkább a cégbe fektetnénk. De nézzük meg részletesebben is, hogyan jöhet ki mindez.
Így számoltunk
Mint írtuk, a Starbucksot 1971-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, ám a céget csak bő 20 évvel később, 1992. június végén vitték a tőzsdére. A számítás során tehát idáig, 1992 nyaráig mentünk vissza az időben, és a napi záróárfolyamok alapján néztük meg, hány darab Starbucks-részvényt tudtunk volna megvásárolni az adott napokon, amennyiben egységesen mindig 5 dollárt szántunk volna erre. Itt fontos megjegyezni, hogy kizárólag azokkal a napokkal – munkanapokkal – számoltunk, amikor kereskedés folyt a NASDAQ részvénytőzsdén, hiszen ezekről a napokról rendelkezünk adatokkal. Mindez azt jelenti, hogy évi 365 nap helyett csupán évi ~250 nappal számoltunk, tehát ennyiszer 5 dollárt fektettünk volna be évente.
A cég árfolyama hatalmas utat járt be a tőzsdére vezetés óta eltelt 32,5 évben – 1992. június végén mindössze 35-36 centet adtak egy Starbucks-részvényért, míg idén decemberben már közel 100 dollárt. Ebből következik, hogy míg 1992-ben akár napi 13-14 részvényt is megvásárolhattunk volna, az utóbbi években már csak évente tudtuk volna ugyanezt a mennyiséget megvenni (természetesen tisztában vagyunk vele, hogy 1992-ben napi 5 dollárt beruházni lényegesen nagyobb kiadásnak számított, mint manapság, illetve minden bizonnyal akkor még a Starbucks-kávék ára is alacsonyabb volt ennél, ám az egyszerűség kedvéért mi most egységesen ezzel az összeggel számoltunk).
A fentiekből kiindulva tehát az alábbi mennyiségeket tudtuk volna megvenni a cég részvényeiből az egyes években (tört részvényekkel is számoltunk!):
1992-ben átlagosan 47 centet adtak egy-egy részvényért, így abban az évben még 1 420,6 darabra futotta volna a cég papírjaiból. 1993-ban átlagosan már 70 centet adtak a részvényért, ám 1992-vel ellentétben itt már az év egészében zajlott a kereskedés, így a magasabb árfolyam ellenére is több, 1 831,2 darab részvényre futotta volna a napi 5 dollárunkból. A következő években lassan, de folyamatosan nőtt a cég árfolyama, ebből kifolyólag 1994-ben már csak 1 561,4 darab, 1995-ben pedig már csak 1 269 darab részvényre futotta volna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez volt az utolsó év egyébként, amikor ezernél több részvényre futotta volna egy éven belül – 1996-ban már csak 791 darabra telt volna, ugyanis az átlagos árfolyam eddigre 1,7 dollárra emelkedett. Az árfolyam a következő években is töretlenül nőtt – 2005-ben már csak 94,7 darab részvényre futotta volna, akkor ugyanis már 13,4 dollár volt az átlagos árfolyam. A lendület azonban hamarosan megtört – ugyan 2006-ban még 17,6 dollárra nőtt a részvények átlagára, ám ez 2007-ben 14,1 dollárra, 2008-ban pedig 7,6 dollárra csökkent, és 2009-ben is csak 7,9 dollárig tudott visszaerősödni.
A gazdasági világválság tehát a Starbucks-részvények árfolyamán is éreztette hatását, jóllehet 2010-től ismét jöttek a bő esztendők – 2010-ben már 13,1 dollárra emelkedett az átlagárfolyam, így a cég részvényéből már újra csak 97,4 darabra futotta volna. Ez a fellendülés a következő években is kitartott, például 2015-ben már csak 24, 2020-ban már csak 15,5 részvényre futotta volna a napi 5 dolláros befektetésünkből.
A csúcsot 2021-ben sikerült elérni, amikor is átlagosan 112,1 dollárt adtak egy részvényért – ennek megfelelően az általunk megvásárolható mennyiség is évi 11,3 darabra csökkent volna. Az azóta eltelt években viszont valamelyest gyengült az árfolyam – 2024 eddig eltelt részében 89,1 dollár volt az átlagára, így idén eddig összesen 13,5 részvényre tehettünk volna szert.
De akkor mennyi pénzünk is lenne mostanra?
Összegezve a fentieket azt mondhatjuk, hogy 1992 júniusa óta mostanáig 10 447,93 részvényt tudtunk volna megvásárolni abban az esetben, ha minden egyes tőzsdei kereskedési napon 5 dollárt fektettünk volna Starbucks-papírokba (mindig az adott napi záró árfolyamokkal számolva).
Ez a cikk írásakor érvényes 98,42 dolláros részvényárfolyam alapján 1 028 285 dollárt jelent, ami a jelenlegi USD/HUF árfolyam mellett 400 712 331 forintot tesz ki. Ugyanezen idő alatt egyébként 40 875 dollárt (jelenlegi árfolyamon 15 928 579 forintot) fektettünk volna a cég részvényeibe, tehát 2 415,7%-os lett volna a hozamunk.
Persze van itt egy érdekes ellentmondás, amire a fent idézett videó alatti kommentek némelyike is felhívta a figyelmet – ha mindenki ezt tenné, vagyis senki sem venne kávét, csak részvényt, akkor egyrészt folyamatosan, alighanem még nagyobb ütemben növekedne a cég árfolyama - elvégre folyamatos lenne a papír iránti kereslet -, miközben a valóságban meg nem lenne bevétele és profitja a vállalatnak, tehát végső soron csődbe menne. Szóval egyáltalán nem baj, ha nem fogadja meg mindenki a videóban sugalltakat, ellenkező esetben ugyanis a fent vázolt befektetéssel minden bizonnyal minden idők legnagyobb kávélufiját fújnák fel közösen a kávérajongók.

Kiderült, százmilliárdos orosz vagyont fagyasztottak be Magyarországon: van egy csavar a történetben
Több százmilliárd forint értékű orosz vagyont fagyasztott be Magyarország.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
A SPAR Magyarország a kiemelkedő minőség elkötelezettje (x)
A SPAR Magyarország 6 terméke már viseli a KMÉ-védjegyet, amely a minőség és a fogyasztói bizalom garanciája az élelmiszerpiacon.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


