Egyre több magyar tudja kifizetni az adósságait: már látszik a fény az alagút végén?

2023 utolsó negyedévében az éves tendenciát követve tovább növekedett a magyar lakosság fizetőképessége. Az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) az első negyedévben 6,51, a másodikban 11,06, a harmadikban pedig átlagosan 12,99 ponton állt. A negyedik negyedévben az index elérte a 18,5 pontot, ezzel 40 százalékkal magasabb lett 2022-höz képest. A 2023-as eredmények ugyan jelentős javulást mutatnak, azonban utoljára 2015 környékén volt hasonlóan alacsony a háztartások fizetőképessége az orosz-ukrán háborút megelőző időszakban.

Az elmúlt évek mélypontjához, 2022 negyedik negyedévéhez képest több mint hétszeres az emelkedés, így egyelőre úgy tűnik, hogy kitart a lakosság pénzügyi erejének növekedése és szép lassan a háborút megelőző szint felé konvergál.

Ezzel egyidejűleg a magyar GDP négy negyedéves csökkenése után szintén növekedésnek indult, az infláció is stabilizálódni látszik. 2023 első három negyedévben a GDP visszaesése 1,2% volt. Míg

2022 második félévétől három-négy negyedéven át tartott a recesszió, 2023 második negyedévére a KSH a felülvizsgált adatok alapján már stagnálást, a harmadik negyedévben pedig 0,9%-os növekedést mutatott ki.

A 2023. évi GDP-csökkenés korábban igen pesszimistának számító előrejelzés volt, jelenleg azonban szinte minden elemző erre számít, az Európai Bizottság előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2023. évi 0,7%-os visszaesése a második legnagyobb lenne az EU-ban (az EU-ban átlagosan pozitív növekedés várható, 0,6%).

A KSH később várható korrekciója után a 2023-as visszaesés várhatóan 1% vagy nagyobb lesz és 2024-ben várhatóan növekedni tud majd a magyar gazdaság. Az élénkítési törekvésektől azonban jelentős eredmény nem várható, mivel az európai konjunktúra és az ott várt növekedés gyenge, az EU-transzferek beérkezése minden bizonnyal korlátozott és időben elcsúszó lesz, az államháztartási hiány csökkentésének kényszere pedig erős. A 2023. évi jó mezőgazdasági teljesítménynek a megismétlése is szép eredmény lenne, a magyar versenyképesség érdemi javulása pedig nem várható.

Ugyanakkor a globális gazdasági stabilitás ismét veszélyben van a világ számos részén fennálló geopolitikai feszültségek és a gazdasági kihívások miatt.

A világ bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban várhatóan 2,9%-kal növekszik, 2024-ben azonban lassulás várható. Az EU-ban enyhe élénkülést jeleznek elő, míg az USA-ban és Japánban jelentős lassulás prognosztizálható. Kínában a növekedési ütem tovább csökken az előrejelzés szerint.

Az idei évben a magyar gazdaság előtt számos kihívás áll, beleértve a közel-keleti konfliktus által okozott energiaellátási kockázatokat és a gazdasági visszaesést a környező EU-tagállamokban, főképp Németországban. Ez különösen érzékenyen érint minket, mivel külkereskedelmi kapcsolataink jelentős mértékben függnek a német autóipartól. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események is további bizonytalanságot jelentenek.

Az év utolsó hónapjaiban a fejlett és feltörekvő pénz- és tőkepiacokon javult a hangulat. Az Egyesült Államokban és Európában az infláció kedvezően alakult, ami növelte a befektetői bizalmat. A hazai piacon is érezhető volt a pozitív trend, ahol a bankközi és állampapír hozamok jelentősen csökkentek. A forint az euróval szemben 3,6 százalékkal tudott erősödni, bár kisebb mértékben, mint a lengyel zloty, mégis meghaladva a cseh korona és a román lej erősödését. Az átlagos euró árfolyam 2023-ban 382 forint volt, viszont 2024-ben minimális gyengülés várható például az üzemanyagárak jövedéki adójának emelése miatti inflációnövekmény okán, átlagosan 385 forintos euró mellett.

Az index megalkotásánál az volt a cél, hogy a magyar háztartások pénzügyi kötelezettségeit és fizetési képességeit egyben foglalja össze. Az index havi számítása és negyedéves közlése lehetőséget biztosít arra, hogy a fizetőképesség időbeli alakulását leírja, valamint előrevetítse a nemteljesítő hitelek és a lakossági ki nem fizetett szolgáltatások tendenciájának változását mértékét. A makrogazdasági mutatók – mint a csökkenő infláció és a mérsékelten növekvő gazdaság – javulást jeleznek előre, ugyanakkor számos újabb kihívással kell megküzdeni a magyar gazdaságnak. Az előttünk álló év a rehabilitációról és a válságból való kilábalásról fog szólni. Az eddigi tapasztalatok alapján döntő fontosságúnak bizonyultak a válságok utáni évek, amelyek a hosszabb távú növekedésnek teremthetnek alapot

- kommentálta a legfrissebb IFI eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.