A külföldi munkavállalók szigorúbb ellenőrzése mellett döntött a dán kormány az ellenzékkel karöltve. A problémát az okozza, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalókat a törvényi minimumnál alacsonyabb bérért foglalkoztatják. 2004. május elsejével a legtöbb uniós ország teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új uniós tagokkal szemben. A nyitás több esetben bizonyos rejtett
Amint azt már jeleztük, múlt pénteken megállapodásra jutottak a kormány, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek a jövő évi minimálbér mértékéről, ami 57 ezer forint. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai arra tettek javaslatot, hogy a versenyszférában 6%-os legyen a keresetemelkedés üteme 2005-ben. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetője a
Megállapodásra jutott a jövő évi minimálbér kérdésében a szakszervezeti, a munkaadói és a kormányoldal: 2005-ben 7.5%-os emelkedést követően 57,000 forintra nő a havi minimális juttatás mértéke. Az idei évben a minimálbér 53 ezer forintot tesz ki. Amint az ismeretes, a kormányoldal 4.5%-os átlagos inflációval , és 3-4%-os reálbér-emelkedéssel számol a 2005-ös esztendőre. Az utóbbi hetekben a
A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célja, hogy a munkavállalók száma 2006-ig 100-150 ezerrel nőjön - idézte az MTI Burány Sándor munkaügyi minisztert, miután a kormány szerdai ülésén elfogadta az akciótervet. "A cél teljesítése érdekében összesen 400 ezer új munkahely létesítésére van szükség" - közölte a miniszter, utalva arra, hogy a munkahelyteremtéssel egy időben munkahelyek szűnhetnek meg.
Elkészült a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös előterjesztése a jövő évi adótervekről (egyelőre számok nélkül). A Népszabadság információja szerint elképzelhető, hogy bevezetik az adóügyi biztos intézményét, emellett kitágulna a középső adósáv, az igénybe vehető kedvezmények jelentős részét korlátoznák. Az adótörvény javaslatot szeptemberben kell a kormánynak a parlament elé
Az MNB inflációs jelentésében a közgazdasági főosztály szakértői a februári előrejelzésekhez képest alacsonyabb inflációs számokkal, de magasabb növekedési ütemmel számolnak az idei (dec/dec 6%) és a jövő évre (dec/dec 4%) is. A növekedésben emelkedett a beruházások súlya, ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás szerepe mérséklődött. A folyó mérleg hiányára vonatkozó prognózis 2004-re magasabb
Jövőre a nyugdíjminimum helyett a szociális minimumhoz viszonyítják a szociális járulékok egy részét. A kormány a várakozások szerint május végén dönthet ennek bevezetéséről. A nyugdíjminimum véglegesen 2009-es szűnhet meg. A szociális juttatások (például az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális támogatás, az ápolási díj) jelenleg vagy az öregségi nyugdíj minimális összegéhez viszonyítva
Közvetlenül az Uniós csatlakozás előtt végzett felmérést a vállalkozói szféra legfontosabb szektoraiban az Ecostat, a kérdések alapvetően három téma köré csoportosultak. - Hogyan változik 2004. május elseje után a vállalkozás helyzete, működési feltételrendszere és üzletpolitikája? - A csatlakozást megelőző időszakban sikerült-e felkészülni a sajátos uniós elvárásokra,
Egyes bérjövedelmek esetén igen jelentős eltérések mutatkoznak az idei, valamint a tavalyi nettó bérek tekintetében - köszönhetően az SZJA törvény változásainak. Az idei esztendőben érvényes 53,000 Ft-os minimálbér esetében az eltérés 7,155 Ft éves szinten, azaz 2004-ben ennyivel kevesebb a nettó bér, mint 2003-ban volt. A bruttó bér növekedésével párhuzamosan ez a negatív eltérés
A progresszív adóterhelés következtében a növekvő bérjövedelmek növekvő adó- és járulék terhelést is jelentenek egyben, egy bizonyos nagyságú bér felett azonban ennek mértéke már csökkenést mutat hazánkban. Az alábbi grafikon önmagáért beszél: míg az 53,000 Ft-os minimálbér 14.5%-át vonja el az állam SZJA és különböző járulékok címén, addig 500,000 Ft-nak 46.5%-át. Az elvonások
