44 órás munkahét? Jön az új Munka Törvénykönyve

A kormány a törvény sürgős tárgyalását kezdeményezte, a Mt.-t érintő módosítások a tervek szerint július elsején lépnének hatályba.

"Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról" című, az Országgyűlés honlapján megtalálható törvényjavaslatból kiderül: véglegesítenék azt a - válság miatt eredetileg csak az idei év végéig hatályban lévő - szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak, heti 40 órára járó bérért.

A javaslat ugyanakkor rögzíti: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatásra legfeljebb egy évig kerülhet sor, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár, illetve, hogy a korábbi megállapodás lejártát követően csak egy év elteltével lehet ismét magasabb munkaidőben foglalkoztatni a dolgozót.

A kormány tervei szerint a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, akár 6 hónapos próbaidőt is kiköthetne a munkaadó, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.

A szabadságot a módosító javaslat szerint kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság - olvasható a javaslatban.

A javaslatban foglaltak szerint - a munkáltatói terhek csökkentése érdekében - a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybevételének idejére járó fizetés nélküli szabadságnak nem az első éve, hanem csak az első hat hónapja jogosít majd szabadságra.

A módosító javaslat foglalkozik a szabadság pénzbeli megváltásának két lehetőségével is. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

Változtatnának a túlmunka kifizetésén is. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

Az indoklás szerint a munkáltatók kezdeményezésére kerül be a javaslatba, hogy egységesítsék a munkáltatónál az üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) és a munkavédelmi képviselő megválasztását. Ezzel egyidejűleg háromról 5 évre növelnék az üzemi tanácsok megbízatását.

A javaslat szerint megszűnne a kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlap postai úton történő beküldésének lehetősége, azt csak elektronikusan lehet majd benyújtani.

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló 2008-as uniós irányelv átültetése érdekében a javaslat kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az irányelvből következő speciális szabályokat mind a teljes, mind pedig részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében, továbbá nem csak határozatlan idejű, hanem a határozott idejű munkaviszonyok esetében is alkalmazni kell. A javaslat felsorolja azokat a kivételeket, amelyeknél a tagállamok eltérhetnek az irányelvben megfogalmazott egyenlő elbánás elvétől. A magyar jogban ez alapvetően a közhasznú tevékenység körében végzett munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásnál lehetséges, amelyet adott esetben önkormányzat is végezhet.

A jövőben kölcsönbeadó nem csupán az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet lehet, hanem az az EGT-államban (Európai Gazdasági Térség) székhellyel rendelkező vállalkozás is, amely a rá irányadó jog szerint kölcsönzést folytathat.

A javaslat meghatározza azokat a speciális munkavégzési szabályokat, amelyek az iskolaszövetkezetek tagjai harmadik személynél történő munkavégzésére vonatkoznak. Ez esetben nem munkaerő-kölcsönzésről van szó - olvasható az indoklásban.

Módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is. A változtatás szerint mezőgazdasági idénymunka a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Ezzel egyszerűsödik a mezőgazdasági idénymunka fogalma, eltörlik a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

A munkaszerződés írásba foglalása esetén a javaslat kiegészíti a szabályt azzal az egy mondattal, amely a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig, a személyes adat rovatok a nap végéig is kitölthetők.