Rút kiskacsából az élre - hogy csinálják? (pozsonyi élménybeszámoló)

Pénzcentrum
2005. december 20. 08:35

Szlovákia - elsőként a visegrádi országok közül - idén november 28-án belépett az euró előszobájának nevezett ERM-II. árfolyam-rendszerbe, melybe Magyarország a legutóbbi elemzői várakozások szerint csak 2011-ben fog belépni. Északi szomszédunk - a piac szerint hihető időpontban - szintén elsőként a V4 országok közül 2009. január elsején az euró-zóna tagja lesz, melyre nekünk a legfrissebb felmérések szerint még legalább 2013-ig várunk kell. Úgy tűnik, hogy a korábban rút kiskacsának csúfolt Szlovákia az élre tör - legalábbis az euró-bevezetés terén. Vajon hogyan csinálták ezt a szlovákok, hogyan alakulnak a gazdasági folyamatok, amelyek lehetővé teszik ezt, milyen az euró ottani elfogadottsága, milyen a közhangulat, milyen feladatok várnak az euró-bevezetésig hátralévő időszakban az országra - vetődnek fel mindenkiben ezek a kérdések. Múlt pénteken a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából a portfolio.hu elemzője egy sajtóút keretében Pozsonyban járt, ahol többek között a szlovák nemzeti bankban tett látogatást egy magyar csapat tagjaként. Az érdekes és tanulságos túra rövid beszámolója következik.

Utunk először a jegybank épületébe vezett, melynek egyik legérdekesebb jellemvonása, hogy az ország legmagasabb épületének számít (31 emelet, kb. 110 méter magas). Az ultramodern épületben Igor Barát sajtófőnök mellett Ivan Sramko jegybankelnök és Elena Kohútiková alelnök fogadott bennünket. Az alelnök asszony rövid, Szlovákia gazdasági folyamatait a régiós országokkal összevető prezentációjában többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy északi szomszédunkban a kormány először 2003-ban határozott az euró mihamarabbi bevezetéséről (2009-től), melyet 2004-ben egy újabb kormányhatározottal meg is erősített. Valójában egyszer sem merült fel az euró-bevezetési céldátum elhalasztása, lényegében nemzeti konszenzus van az ügyben, a megfelelő döntéseket ennek a célnak rendelik alá.

2005.12.19 17:28
Felminősítette Szlovákiát az S&P - legmagasabb besorolás a régióban

Fontos az is, hogy egyáltalán nem jellemző a szlovák kormány és a jegybank közötti feszültség pl. az aktuális kamatszint, vagy az euró-bevezetési céldátum kérdésében, ellentétben Magyarországgal. Nincs olyan átpolitizált légkör, a kormány és az ellenzék közötti kiélezett küzdelem, mint hazánkban.

A legfrissebb (idén szeptemberi) Eurobarometer-felmérés szerin a szlovák emberek 60%-át érdekli az euró-bevezetés kérdéseés a lakosság 42%-a (tavaly 50%-a) örül, hogy a koronát éveken belül felváltja a közös európai fizetőeszköz (Magyarországon ez 49% volt idén, 7%-ponttal alacsonyabb, mint tavaly). Érdemes a koronához való viszonylag alacsony ragaszkodással kapcsolatban megjegyezni, hogy a szlovákok önálló fizetőeszköze (szlovák korona) csak 1993 óta létezik (Csehszlovákia felbomlása).

Rút kiskacsából az élre?

Helyi szakértőkkel (Magyar Rádió pozsonyi munkatársa, illetve pozsonyi Új Szó magyar napilap főszerkesztője) való beszélgetés alapján a szlovák közélet röviden úgy foglalható össze, hogy a magyarországinál jóval csendesebb és békésebb. Nem jellemzőek az erőteljes tiltakozó akciók, a sztrájkok, az érdekvédelmi szervezetek (még) nem túl erősek, az euró támogatottsága viszont szinte egyöntetű. Ez főként pszichológiai okokra vezethető vissza, melyet a kormány a kommunikációja során figyelembe is vesz. A szlovákok úgy érzik, hogy most végre kitörhetnek a mindenkori utolsó helyről (régión, elsősorban a V4-en belül), kitörhetnek abból, ami eddig jellemezte őket a gazdasági változók terén, most végre megmutathatják, hogy valamiben meg tudják előzni versenytársaikat, végre ismertté tudják tenni országukat a nagyvilág előtt. A szakértők elmondása szerint érezhető az összefogás a társadalomban.

A jegybank legfrissebb prognózisa szerint 5-6%-között, gyorsuló ütemben nőhet 2005-2007 között a szlovák GDP (2007-ben a nagy autógyárak beinduló termelése 6% feletti növekedést eredményezhet). Ez gyorsabb, mint a visegrádi négyek többi országában jósolt 3.5-4.5%-os ütem. A növekedés mögött elsősorban a külföldi kereslet húzódik meg (jelenleg 16%-os év/év alapú exportnövekedés), de a több év óta először bekövetkező kb. 5%-os reálbérnövekedés által generált lakossági fogyasztás is fontos húzóerő.

Az infláció az utóbbi években rohamosan csökkent Szlovákiában, ebben fontos szerepe volt a 2004. januártól bekövetkezett hatósági árliberalizációnak. A pénzromlás éves üteme mostanra 2% közelébe süllyedt, mely a következő hónapokban 3.5% környékére emelkedhet (pl. olajárak hatása). Elena Kuhútiková jegybanki alelnök azonban jelezte, hogy az intézmény nem aggódik a pénzromlási ütem emelkedése miatt, nem tart annak másodlagos hatásainak kialakulásától. Fontos, hogy az inflációs várakozások nagyon alacsony szintre süllyedtek.

8 éves pénzügyminiszterség

Érdemes megjegyezni, hogy jövőre választások lesznek Szlovákiában. Az igen nagy tekintélynek örvendő és már 8 éve (!) pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Ivan Miklos azonban éppen a múlt héten olyan költségvetést fogadtatott el a parlamenttel, mely a választási évben mintegy a GDP 0.5%-át kitevő hiánylefaragást irányoz elő (és várható, hogy ezt be is tartják). Jövőre 3%-ra csökkenhet a büdzsé hiánya, azaz Szlovákia teljesítheti a maastrichti kritériumok közül az új tagországok számára az egyik legnehezebbet.

Szlovákia egyik legnagyobb problémája a magas, jelenleg 17% körüli munkanélküliség. Fontos azonban kiemelni, hogy ez már csökkenő tendencia eredménye és idén a foglalkoztatási ráta eddig mintegy 1.8%-kal nőtt. A szakértők jelezték, hogy óriásiak az országon belüli regionális különbségek (fejlettebb nyugati, elmaradottabb keleti régiók): míg Pozsonyban aki dolgozni szeretne, az lényegében talál is állást, addig pl. a keleti régiókban 20% körüli munkanélküliség sem ritka. A gazdasági teljesítmény mellett a foglalkoztatásban is óriási befolyása van a Szlovákiában megtelepedett autógyáraknak (Volkswagen, Hyundai-Kia, Citroen-Peugeot).

A szlovák gazdaság fokozottan nyitott: a teljes külkereskedelmen belül az euró-zóna tagállamok aránya 56%, míg az EU-tag, de nem euró-zóna tagokkal a teljes külkereskedelem 29%-a bonyolódik. A gazdasági nyitottság (export+import volumene/GDP) fokozatosan nő: a jelenlegi 155% körüli arány 2007-re 160%-ra emelkedhet. A folyó fizetési mérleg hiány a GDP arányában az idei közel 7%-ról 2008-ra 3%-ra csökkenhet úgy, hogy ekkor már a deficitet közel duplán fedezi a külföldi működőtőke-beáramlás.

Új stratégia, új és régi célok

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A jegybank idén megváltoztatta kommunikációs stratégiáját: egyrészt egy hároméves monetáris programot hirdetett, másrészt a nagyobb átláthatóságot, a közvéleménynek az euróra való felkészítését, a bér- és egyéb várakozások befolyásolását (rugalmasabb munkaerő-piac) tűzte ki céljául. Az euró-bevezetésig hátra lévő három évben a monetáris politika előtt két teljesítendő feladat is áll: egyrészt az inflációs, másrészt az árstabilitási maastrichti kritériumnak is meg kell felelni. A jegybank várakozásai szerint egyik sem fog komolyabb gondot okozni.

Az alelnöki prezentációt követően lehetőségük volt a magyar sajtósoknak, hogy kérdezzenek. A portfolio.hu elemzője is élt ezzel a lehetőséggel.

Beruházások - szívóhatás?

Többek között arra voltunk kíváncsiak: annak ellenére, hogy a dél-koreai Hangkook gumiabrcsoncsgyár végül nem Szlovákiát, hanem Magyarországot választotta, teljesül-e az idei évre tervezett FDI-beáramlás Szlovákiában. Emellett valóban igaz-e az a közelmúltbeli gazdasági miniszteri nyilatkozat, hogy lejárt volna a nagy külföldi működőtőke-beruházások kora északi szomszédunkban?

A szlovák jegybankelnök elmondta, hogy a Hankook-beruházás nem számít olyan jelentősnek, hogy ez a GDP-növekedési, vagy az egész évre tervezett FDI-prognózist érdemben rontotta volna. Ivan Sramko elismerte, hogy a nagy autóipari beruházások kora lejárt (ennek szakképzett munkaerő-korlátai is vannak), de jelezte, hogy ez más iparágakra nem vonatkozik.

A beruházások témakörénél maradva egy igen fontos területre is rákérdeztünk: amiatt, hogy a jelenlegi kilátások alapján Szlovákia 4 évvel hamarabb vezetheti be az eurót, mint Magyarország, a szlovák jegybank szerint elképzelhető-e, hogy bizonyos beruházásokat elszívnak a szlovákok tőlünk (elsősorban a Szlovákiában megszűnő árfolyam-kockázat miatt). Ivan Sramko diplomatikus válaszában úgy fogalmazott, hogy a beruházók nagyon sok tényezőt figyelembe vesznek döntésük meghozatala előtt, az euró bevezetése pedig nagyon sok kockázatot kiküszöböl.

"Meg vagyok győződve arról, hogy ha mi a 2009-et teljesítjük, akkor az a szlovákiai beruházásokra kedvező lenne, de ez nem jelenti azt, hogy ez diszkvalifikálná azokat az országokat, amelyek nem ebben az időben vezetik be. Az FDI-beáramlás továbbra is fog oda menni, ahol még nem lesz euró. De mindenképpen pozitív a beruházóknak, ha valaki már korábban bevezeti" - fejtette ki véleményét a szlovák intézmény vezetője.

ERM-II és a háttér

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a meglepetésként bejelentett november 28-i ERM-II. belépést milyen hosszú tárgyalássorozat előzte meg. A jegybankelnök utalt rá, hogy mivel minden fél támogatta a szlovák belépést, illetve azt hogy a piaci árfolyam közelében legyen a +/-15%-os ingadozást lehetővé tevő intervenciós sáv középértéke, így az Európai Központi Bankkal, illetve Brüsszellel folytatott tárgyalások rövidek voltak. Ezek során meg kellett győzni az EU illetékeseit arról, hogy Szlovákia valóban felkészült az új árfolyamrendszerre, és a középárfolyam meghatározása csak a tárgyalások "kicsúcsosodása" volt.

A jegybankelnök kérdésünkre elmondta azt is, hogy szimmetrikus intervenciós sáv alkalmazására kértek engedélyt (+/-15% a középárfolyam körül), de többször is utalt rá, hogy a jegybank azt szeretné, ha a mindenkori piaci árfolyam a gazdaság valós fundamentumaival összhangban alakulna (ha nem, akkor esetleges intervenciók). Ivan Sramko utalt rá, az hogy Szlovákia már a biztonságot nyújtó új árfolyam-rezsim tagja, az várható, hogy idővel a régiós devizák együttmozgásából a szlovák korona mérsékelten ki tudja vonni magát. A szlovák ERM-II-tagság tapasztalatai hazánknak is hasznosak lehetnek.

Weinhardt Attila

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.21 15:24
Értékhelyesbítés elszámolása A saját tőke rendezésének ez a módja akkor jöhet szóba, ha a vállalkoz...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrdoktor  |  2021.07.19 06:57
A körömgomba nem múlik el magától, mindenképpen kezelni kell a felnőtt lakosság 20-40 százalékát éri...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 25. vasárnap
Kristóf, Jakab
29. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35