A GKI Gazdaságkutató Rt. 1,047 vállalat bevonása alapján összeállított felmérése szerint meglehetősen egyenlőtlen a kockázati tőkekihelyezések keresleti és kínálati oldala. Míg a válaszadó vállalatok negyede igényelné a kockázati tőkebefektetések által nyújtott előnyöket, a kihelyező társaságok 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 alkalommal döntenek a tranzakció megvalósítása mellett.
Az érem egyik oldala, avagy a vállalati igényekről
A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján [közel 6,000 vállalat] a válaszadó vállalatok [1,047 válaszadó vállalat] egynegyede [250 vállalat] igényelne kockázati tőkét, amelyet - a tőkét igénylő társaságok közel fele [119 vállalat] - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana.
A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Ez utóbbi arány meglehetősen alacsony, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalati K+F súlya sem túl jelentős.
Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0.5 millió dollárt jelent.
A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.
Az érem másik oldala, avagy a befektetői oldal
Ugyanakkor a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a fent felsoroltak közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.
Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1,000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.
A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.
A láthatatlan kéz, avagy az állam szerepe
Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben.
Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.
A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a minimum 2-3 millió dolláros befektethető tőkével rendelkező, nagyvállalalati célpontokat kereső társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.
Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.

-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
-
Jön a Planet Expo 2026 (x)
Világhírű előadóval és magyar fejlesztésű energetikai innováció bejelentésével indul a Planet Budapest üzleti programja.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







