A GKI Gazdaságkutató Rt. 1,047 vállalat bevonása alapján összeállított felmérése szerint meglehetősen egyenlőtlen a kockázati tőkekihelyezések keresleti és kínálati oldala. Míg a válaszadó vállalatok negyede igényelné a kockázati tőkebefektetések által nyújtott előnyöket, a kihelyező társaságok 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 alkalommal döntenek a tranzakció megvalósítása mellett.
Az érem egyik oldala, avagy a vállalati igényekről
A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján [közel 6,000 vállalat] a válaszadó vállalatok [1,047 válaszadó vállalat] egynegyede [250 vállalat] igényelne kockázati tőkét, amelyet - a tőkét igénylő társaságok közel fele [119 vállalat] - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana.
A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Ez utóbbi arány meglehetősen alacsony, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalati K+F súlya sem túl jelentős.
Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0.5 millió dollárt jelent.
A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.
Az érem másik oldala, avagy a befektetői oldal
Ugyanakkor a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a fent felsoroltak közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.
Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1,000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.
A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.
A láthatatlan kéz, avagy az állam szerepe
Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben.
Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.
A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a minimum 2-3 millió dolláros befektethető tőkével rendelkező, nagyvállalalati célpontokat kereső társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.
Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- BL-elődöntő élőben: Borussia Dortmund–PSG 1-0
- Reptérfelújítás indul a Balatonnál - a nap hírei
- Nagy Márton: a társadalom elöregedése felpörgeti az egészségturizmust
- Egy rövid közleménnyel zárta le a bohócozásügyet a Magyar Jégkorong Szövetség
- Aláírták Schäfer András jövőjét a Bundesligában
- Illés Fannit komoly betegség hátráltatja, de boldog édesanyaként küzd az újabb olimpiai álomért