Helyzetkép a hazai kockázati tőke piacról (GKI Gazdaságkutató Rt.)

Pénzcentrum

2004. március 18. 08:25

A GKI Gazdaságkutató Rt. 1,047 vállalat bevonása alapján összeállított felmérése szerint meglehetősen egyenlőtlen a kockázati tőkekihelyezések keresleti és kínálati oldala. Míg a válaszadó vállalatok negyede igényelné a kockázati tőkebefektetések által nyújtott előnyöket, a kihelyező társaságok 100 befektetési lehetőségből csupán 2-3 alkalommal döntenek a tranzakció megvalósítása mellett.

Az érem egyik oldala, avagy a vállalati igényekről

A hazai vállalati szférában végzett reprezentatív felmérés alapján [közel 6,000 vállalat] a válaszadó vállalatok [1,047 válaszadó vállalat] egynegyede [250 vállalat] igényelne kockázati tőkét, amelyet - a tőkét igénylő társaságok közel fele [119 vállalat] - a belföldi piaci részesedés növelésére fordítana.

A kockázati tőkét igénylő társaságok egynegyede új gépek beszerzése miatt, 10 százalékuk a külpiacokon való megjelenés, új üzletág elindítása, míg a K+F tevékenység finanszírozása, illetve az innováció megvalósítása érdekében csupán 3 százalékuk fordulna kockázati tőkebefektetőhöz. Ez utóbbi arány meglehetősen alacsony, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai vállalati K+F súlya sem túl jelentős.

Összességében 250 tőkét igénylő vállalat több mint 100 millió dollár értékű kockázati tőkét használna fel, ami vállalatonként átlagosan 120 millió forintot, azaz 0.5 millió dollárt jelent.

A legtöbb tőkét igénylő vállalat a szállítás, a kiskereskedelem, az építési szak- és szerelőipar, a fém és gépgyártás és a vegyipar szegmensekben működik, illetve a foglalkoztatottak alapján a 20 és 500 fő közötti vállalatméret-kategóriákba tartozik.

Az érem másik oldala, avagy a befektetői oldal

Ugyanakkor a befektetők által legkedveltebb iparágak közé a fent felsoroltak közül egyetlen sem tartozik. A befektetők elsősorban a számítástechnikával, a telekommunikációval, a médiával, a csúcstechnológiával, valamint a fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágakba fektetnének.

Magyarországon az 1995-2002 között befektetett kockázati tőke nagysága körülbelül 1,000 millió dollárra, míg a befektetések darabszáma 600-ra becsülhető. Ugyanakkor csak 2003-ban 300 millió dollár, azaz közel 72 milliárd forintnak megfelelő kockázati tőke várt kihelyezésre.

A kockázati tőkebefektetők véleménye szerint 2005-ig hazánkban további új kockázati tőke megjelenése várható, amelynek nagyságát 300-500 millió dollár közöttire becsülték. A belépő társaságok nagy részét várhatóan az új állami kockázati tőke alapok kezelői teszik ki, amelyek célja a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeinek erősítése lesz.

A láthatatlan kéz, avagy az állam szerepe

Ugyanakkor az államnak a lehetséges beavatkozás kapcsán a következőket kellene mérlegelni: a tőkepiacon azt a rést töltse ki, amely az induló, illetve alultőkésített vállalkozások továbbfejlődését segíti elő, vagy a közép- és nagyvállalatokat segítse a működésük racionalizálásában, illetve piaci terjeszkedésükben.

Míg az előbbi esetben vállalkozásonként jellemzően 10-50 millió forintra lenne szükség a továbbfejlődéshez, addig az utóbbiaknál ez a tőkevolumen vállalatonként eléri a 2-5 milliárd forintot.

A felmérés eredménye alapján az utóbbi finanszírozást a minimum 2-3 millió dolláros befektethető tőkével rendelkező, nagyvállalalati célpontokat kereső társaságok a rendelkezésükre álló tőkevolumen alapján biztosíthatnák, ám a 10-50 millió forint közötti tőkeberuházásokat az early stage alapok sem finanszírozzák.

Igaz ugyan, hogy a cikk elején idézett felmérés eredménye alapján hazánkban minimum 250 vállalkozás igényelne közel 100 millió dollár értékű kockázati tőkét, ám ezzel kapcsolatban a következőkre is érdemes odafigyelni: 100 kockázati tőkét igénylőből (potenciális befektetési lehetőségből) 30 vállalkozás jut át az első rostán és e körből is csupán 10 a tárgyalások szintjéig. A 10 befektetési lehetőségből pedig mindössze 2-3 vállalkozásban valósul meg kockázati tőkekihelyezés.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Hogy jön ki a matek? Ezer eurós minimálbér, álom vagy elérhető valóság?

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére.

Mi lesz az év végi béremelésekkel? Erre számítanak a magyarok, nem rózsás a helyzet

A dolgozó fiatalok között tízből nyolcan számítanak arra, hogy a következő időszakban magasabb bért kapnak.

Aggasztó, ami a magyar munkaerőpiacon történik: több az elérhető dolgozó, de lecsökkent a kereslet irántuk

A fizikai munkát végzők munkaerőpiaci lehetőségeit tekintve az elmúlt években jelentős változások mentek végbe.

Szomorú: csak töredékét foglalkoztatják ezeknek a magyaroknak, ráadásul a bérük is alacsonyabb

A WHO 2023-as becslése szerint a világon minden hatodik, összesen 1,3 milliárd ember él fogyatékossággal.

Menekülnek ezektől a cégektől a dolgozók: íme az intő jelek, nem ciki a próbaidő alatti felmondás

Egyre gyakoribb a próbaidő alatti felmondás, de a munkaadó gyakran meg is indokolja, miért kerül sor erre. Miért és mikor menekülnek a dolgozók még a...

Megalázó bérért szolgálnak és védenek: évek óta nem volt fizetésemelés a rendvédelemben, meddig bírják még ezt?

Egyre többen vannak a rendvédelmi dolgozók közül, akik csak a garantált bérminimumhoz közeli összeget kapják havonta. Váltani viszont nem mindenki mer a kevés fizetés ellenére...

Még a szegénységhez is kevés: ilyen megalázó bérekért robotolnak a magyar vidék melósai

A legjobban kereső dolgozók több mint nettó 1 milliót visznek haza átlagosan. A legrosszabbul fizetettek nettó átlagbére több megyében is a szegénységi küszöb alatt volt.

Ennyit keres egy ingatlan értékbecslő 2024-ben: mutatjuk, mi kell hozzá, hogy megcsípj egy ingatlan értékbecslő állás ajánlatot

Az ingatlan értékbecslők kulcsszereplők az ingatlanpiacon, hiszen szakértői munkájuk nélkülözhetetlen mind eladás, mind vásárlás és a banki hitelezések során is.

Követ dobott a tóba Orbán Viktor: hogy lesz itt egymilliós átlagfizetés a magyaroknak?

Alaposan felrázta ma reggel a bértárgyalások állóvizét a miniszterelnök: 2-3 éven belül szeretne Magyarországon egymilliós átlagfizetést.

Itt keresheti most rommá magát a legtöbb magyar: nincs mese, ezek a multik vannak a toplistán

A válaszadók 73%-a nemzetközi cégeknél szeretne elhelyezkedni. A legkevésbé vonzó szektorok közé jelenleg az oktatás és a marketing tartoznak.

Elképesztő hátrányba kerülhetünk: már a vendégmunkások sem akarnak Magyarországra jönni?

A harmadik országbeliek foglalkoztatása komoly előnyökkel jár a magyar cégek számára, segítségükkel biztosítható a termelés és a kapacitások tervezhetősége.

Sokkoló, ami a magyar nyugdíjasokkal történni fog: erre biztos, hogy sokan nem állnak készen

A romló demográfiai helyzet mind itthon, mind külföldön foglalkoztatja a közbeszédet.

Átfogó egészségprogramot indított a Lidl munkavállalói számára (x)

A Lidl Magyarország arra összpontosít, hogy munkáltatóként is az első választás legyen a hazai munkaerőpiacon.

Rájár a rúd a magyar édesanyákra: hiába mennének vissza dolgozni, ezzel kevesen számolnak

Szigorú szabályok védik a gyermeket vállaló alkalmazottakat, mégis számos akadály várhatja azokat, akik a szülési szabadság lejártát követően vissza szeretnének térni a munkába.

Friss hírek érkeztek az új visszaváltási rendszerről: több tízezer magyar érintett, nem lehet tovább halogatni

Változatos módon alkalmazkodnak az irodaházak az új szelektív hulladékvisszaváltási rendszer okozta kihívásokhoz.

Nagyon fontos hír jött a magyar minimálbérről: milliókat érint, erre fel kell készülni

A jelenlegi bérszintek alapján egy új tervezet bruttó 301 100 Ft-os minimálbért eredményezne.

Toborozza a rendőrség az iskolaőröket: 336 ezer forintot adnak havonta, érettségi elég

Az iskolaőrök fontos szerepet játszanak a tanintézmények biztonságának fenntartásában, a rendőrség folyamatosan bővíti a programban résztvevő iskolák és iskolaőrök számát.

Döbbenetes adatok: egy örökkévalóság, mire valaki állást talál manapság Magyarországon

4,2 százalék volt augusztusban a munkanélküliségi ráta, tovább nőtt a foglalkoztatott magyarok számaránya.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír