Így verik át a lakáshiteleseket: ez is a válsággal jár?

Pénzcentrum
2008. január 17. 05:55

Érdekes kutatási eredményeket tett közzé a University of Iowa jogász professzora, Katherine Porter, aki 1700 lakástulajdonos magáncsőd esetét tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy az érintettek 70%-ánál a bank szerint fennálló jelzáloghitel tartozás összege meghaladta az ügyfél által vélt szintet. A különbség átlagosan 6309 dollárra tehető, azaz korántsem elhanyagolható mértékű, ha pedig ehhez azt is hozzávesszük, milyen indokok állnak a háttérben, könnyen beláthatjuk, hogy a legdurvább csalások egyikéről van szó. Mindez persze az amerikai jelzáloghitelezés sajátosságainak velejárója és Magyarországon szerencsére még teljesen más fázisban tart ezen szegmens fejlődése, amint arra kitérünk alábbi összeállításunkban.

Értékbecslés heti kilencszer? Hajmeresztő tételek...

A professzor adatai szerint a misztikus túlszámlázásos tételek a késedelmesen fizetők esetében jelennek meg a kivonaton, kedvező esetben: a vizsgált piaci szereplők 40%-a ugyanis nem is részletezte megfelelően a felszámított díjakat. A tételek között faxolással és emailes információszolgáltatással kapcsolatos költségek mellett szükségtelen értékbecslések és hasonló érdekességek sorakoztak.

Amint arról egy korábbi részletesebb összeállításunkban beszámoltunk, az amerikai magáncsőd esetekben bíróság működik közre, mely a kutatásban szereplő esetekben sem volt tétlen: a kiszabott díjak túlnyomó részét jogtalannak ítélte meg, így érvénytelenítette. Az egyik esetben az adós 67 202 dollárt kapott, miután fény derült arra, hogy a bank számos könyvelési hibát vétett hitelével kapcsolatban és több mint 15 000 dollárt számított fel késedelmi díjként.

A magáncsőd esetekre specializálódott ügyvédek tapasztalatai szerint az esetek mintegy 90-95%-ában lehet megkérdőjelezhető banki díjakkal találkozni, mely csalássorozat már évek óta húzódik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tisztességtelen díjszabás nem csak a csőd közeli helyzetben lévőket sújtja, hanem az egyetlen alkalommal késedelmesen fizetőket is.

Az egyik legérdekesebb esetben az adós a késedelmi díjak felett 1000 dollárt kellett volna hogy megfizessen rendkívüli értékbecslés címén, majd a vizsgálat során kiderült, hogy ingatlanja papíron egyetlen hét során kilenc alkalommal esett át úgynevezett "drive-by inspection"-ön, azaz éppen csak ránéztek, hogy a hitelező számára megfelelő fedezetet biztosító állapotban van-e.

Hogy juthat eddig egy piac? A lehúzás kódolva van a rendszerbe...

A fentiekből persze úgy tűnik, hogy egyszerűen csak ügyvédet kell fogadniuk a bajbajutottaknak és máris megússzák a jogtalanul felszámított díjakat, ha azonban jobban belegondolunk beláthatjuk, hogy a jogi képviselet megfizetése nem minden esetben éri meg, olykor ugyanis a vitatott tételek összértéke kisebb az esetleges jogi költségeknél. Ilyenkor a pénzügyi szolgáltatók gyakorlatilag tisztességtelen magatartásuk folytán jutnak extra profithoz.

A hibalehetőség persze nem a bankok gonoszságára vezethető vissza, különösen mert nem is ők állnak a kulcspozícióban! Míg évekkel ezelőtt az a bank kezelte az adós törlesztését hónapról-hónapra, aki a hitelt folyósította, addig mára a rendszer sokkal bonyolultabbá vált. A régi struktúrában ha az ügyfélnek nem tetszett valami, egyszerűen refinanszíroztatott egy másik bankkal, újabban azonban már ez sem garancia a sikerre, lássuk miért!

JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Ma már úgy működik a piac, hogy a hitelt folyósító pénzintézet a legritkább esetben tartja meg magának, saját portfoliójában az ügyfelet, sokkal inkább összecsomagolja a hiteleket és értékpapírosítva továbbértékesíti őket. A portfoliót kezelő cég ilyenkor megbíz egy harmadik felet azzal, hogy kezelje az adósságot, azaz hónapról-hónapra szedje be a törlesztést jutalék fejében. (Ez a jutalék a prime jelzáloghitelek esetén a kezelt törlesztési összeg 0,25%-ára, míg subprime hitel esetén annak 0,5%-ára tehető.)

Ezen standard jutalék felett a harmadik félként belépő szolgáltatók profitra tehetnek szerint a beérkezett tételeken a továbbutalásig elért hozamból, erre azonban csak rendkívül rövid idejük van, úgy tűnik azonban, hogy az extra díjak kitalálásával igyekeznek orvosolni a problémát.

A legnagyobb gondot talán az jelenti, hogy az adós refinanszírozás útján sem lehet biztos a szabadulásban, könnyen lehet ugyanis, hogy az új folyósító bank ugyanannak az adósságkezelő társaságnak adja majd ki a feladatot, amely azelőtt tisztességtelenül járt el az ügyféllel.

Magyarország: szerencsére le vagyunk maradva!

A fenti eseteket sokkal inkább érdekességük és az amerikai struktúra miatt foglaltuk össze, mintsem hazai relevanciájuknak köszönhetően. A magyarországi jelzáloghitel piacon ugyanis a kínálati paletta szélesedése mellett a termékek egyszerűségére, könnyebb átláthatóságára való törekvés jelenik meg. Ennek egyik eleme többek között a tisztán kamat típusú hiteltermékek feltűnése, melyek esetén minden költségtétel ebbe az egy elembe kerül beárazásra a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

Hazánkban minden bizonnyal nem járna jól az a bank, mely hasonlóan durva trükközésbe kezdene, itt ugyanis nem alakult még (?) ki az amerikaihoz hasonló bonyolultságú struktúra, azaz egy refinanszírozással az adós könnyen megmenekülhetne a tisztességtelen praktikáktól. Mindezeknek köszönhetően a hazai piacon a tengerentúlihoz hasonló horderejű és elterjedtségű trükkökről nincs tudomásunk.

PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2025. július 24. 17:05
Nem dolgozik többé együtt a Fidesz-közeli 4iG Csoporthoz tartozó ONE Magyarország Kft. és a 4iG stra...
Holdblog  |  2025. július 24. 09:27
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self...
MNB Intézet  |  2025. július 23. 14:25
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajt...
Kiszámoló  |  2025. július 21. 12:06
Örök kérdés, hogy mikor térül meg egy ház hőszigetelése, megéri-e egyáltalán áldozni rá. Vilmos sajá...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

NAPTÁR
Tovább
2025. július 24. csütörtök
Kinga, Kincső
30. hét
EZT OLVASTAD MÁR?