Küszködnek a vidéki csokiműhelyek: mi lesz a kézműves termékek sorsa?

A koronavírus-járvány a kézműves csokoládékészítőket is komolyan érintette, volt olyan, amelyikük tönkre is ment a megváltozott helyzetben, lapunknak nem vállalta a nyilvános megszólalást, de nem tudta fizetni az előállítási és a bérleti költségeket, a munkatársak béréről nem is beszélve.

De akadt olyan is szerencsére, aki felvette a kesztyűt a járvány okozta veszélyhezetben is a bezárás rémével szemben, és sikerült átvészelnie a nehéz időszakot. Az ország két végében tevékenykedő kézműves csokikészítőket kérdeztem meg arról, hogyan élték túl a járványt, és milyen tapasztalatokat szereztek.

Fotó: Hagymásy Laura

1. Laura Csokoládé Műhely Szombathely-Sé

Hagymásy Laura egyszemélyben viszi a Laura Csokoládé Műhely elnevezésű vállakozását a Szombathely melletti kis településen, Sén, ami közigazgatáslag már Szombathelyhez tartozik.

Az Ékes Édes Stúdióban kezdte évekkel ezelőtt Keszthelyen, majd a Szamosnál tanult-dolgozott Pesten, és ugyanott a Csokoládé Akadémia kurzusain is részt vett. Elvégzettt egy cukrásziskolát, miután többéves norvégiai tartózkodás után hazajött, és a csokoládé világa mellett kötelezte el magát.

Miután hazajöttem pár éve, az egyik barátnőm csábított Ausztriába, ő ott takarított az egyik hotelben. De mikor meglátták az önéletrajzom, felkínálták, hogy dolgozzam inkább a csokimanufaktúrájukban. És itt pecsételődött meg a sorsom. Edgar Spiegel, a manufaktúra vezetője készíti szerintem a legjobb kézműves csokikat a világon. Sokat tanultam tőle, és azt a vonalat követem, amit ő is képvisel. Gusztusosan, ízlésesen díszítek, a színeket nem viszem túlzásba, nem szeretem a giccset. A töltelék pedig akkor jó, ha lágy, krémes, olvad az ember szájában. Szeretek adni az embereknek, szeretném, ha átélnék azt, amit én átéltem, amikor a különböző csokis-cukrász kurzusokon részt vettem, azt az örömöt, a sok apró élményt. Erre a csokoládé és a különböző workshop-ok kiválóak. Tehát, egy idő után hazajöttem, befejeztem a cukrásziskolát, és saját műhelyt nyitottam a családi házunkban Sén.

Hogyan alakította a vírushelyzet a munkádat kézműves csokikészítőként?

Eleinte sötéten láttam a helyzetet, féltem, hogy az embereknek nem lesz pénze csokira, de szerencsére nem így történt. Így túl sok változást nem érzékeltem a saját vállalkozásomon keresztül, talán annyit, hogy korábban jártam fesztiválokra, házi workshopokat tartottam otthon felnőtteknek, gyerekeknek, ez most elmaradt. Sőt, talán meglepő, de nálam javuló tendencia figyelhető meg, stabil alap a csoki. Igaz, még néhány éve kezdtem el ezt a munkát, és nyitottam meg a saját műhelyem. Állandó vevőkör alakult ki az internetes megkeresésekből, magánszemélyeknek és cégeknek is készítek és küldök csokoládét különböző alkalmakra, speciális eseményekre. Legutóbb például a ballagás volt ilyen, de anyák napjára is volt bőven megrendelésem. Névnapok és születésnapok pedig folyamatosan vannak, lánykérő csokicsomagot is állítottam össze már, a bonbonokra volt írva a lánykérő szöveg. De van babaváró és babaköszöntő bonbonom is. Szerintem nekem az a szerencsém, hogy saját műhelyem van, akkor készítem a csokit, amikor akarom, és egyedül dolgozom. Egyelőre a lassú víz partot mos stratégiát követem, de nemrég született meg a kisfiam is, így ez nekem most a lehető legjobb.

Milyen újdonságaid vannak és melyek a legkeresettebb bonbonok most?

A mangó-maracuja (passiógyümölcs) egy különleges ízkombináció, az eper-yuzu pedig újdonságként hódít. Ez egy japán citrusféle, az ízvilága a mandarin és a lime keveréke. Mindig igyekszem szezonális kínálattal előrukkolni, a tavasz és a koranyár a limonádés, gyümölcsös ízeknek kedvez. Újításom a tökmagos, és csokis mindig van, hisz az egy klasszikus, most például matcha teával is kombinálva, de nagyon megy a sós karamell és a sós pisztácia is. Állandóan új ízeket próbálok ki, új formába öntöm őket, csakis minőségi alapanyagokkal dolgozom, belga csokiból és természetes hozzávalókból, ezért a szavatossági idő okoz némi problémát, a megrendelők néha nem értik, miért csak hátom-négy hétig jó egy ilyen bonbon. Öt -hat bonbonválasztékom készül hetente, amit biztosan elvisznek, ez a rendszer bevált nekem, de ha valami megmarad, a családnak kiküldöm, szétosztogatom. Mivel ezek nem kommersz, tartósított csokik, és a gyümölcsös alapanyagok bizony hamarabb elveszítik az eredeti állagukat, ízüket. Nyáron pedig bezárom a műhelyt, olyankor nem megy a csoki, az a fagyi szezonja.

Fotó: Csokiboszik

2. Csokiboszik Debrecen

A Debreceni Csokiboszikat Rigó Rita Éva és Hidegkuti Ildikó alapította 2018-ban, és olyan jól beindult a vállalkozásuk, hogy időközben egy cukrászt is alkalmaztak, Molnár Evelynt.

Messziről érkeztek a csokoládé világába, hiszen közel 20 évnyi sikeres pályát tudhatnak maguk mögött informatikusként. A vállalkozásukat ért külső körülmények hatására viszont változtatniuk kellett, és a csokoládé irányába indultak el.

Miután mindkettőnkben megvolt a vonzalom a kulináris világ felé, részt vettünk egy kiváló szervezésű tanfolyamon, ahol beleszerettünk a csokoládéba. A vonzalmat elhatározás, majd tett követte, elkezdtük tudatosan képezni magunkat ezen a területen, és útjára indítottuk a Csokiboszikat. A rengeteg szívet melengető, pozitív visszajelzés azt mutatja, hogy jól döntöttünk, időközben pedig hivatássá, szerelemmé vált számunkra megalkotni ezeket az apró, gyönyörű és persze nagyon finom csodákat

- kezdi a történetüket Rigó Rita Éva.

Náluk is jelentős változást hozott az elmúlt egy év. Tavaly márciusban, mikor be kellett zárniuk, hirtelen megállt minden, nem tudták, hogyan tovább.

Aztán karitatív tevékenységbe kezdtünk, csokoládét ajándékoztunk azoknak a szervezeteknek, amelyek a tűzvonalban dolgoztak: kórházak, mentőszolgálat, gyógyszertár, idősek otthona, élelmiszerboltok. Majd beindítottuk a házhozszállítást, és így a termelés szép lassan elkezdett újra növekedni. Májusban már fagyival, finom csokoládéval és sok-sok szeretettel vártuk vásárlóinkat. Hamarosan normalizálódott a helyzetünk

- folytatta a "csokiboszi".

Mivel forgalmuk jelentős részét a karácsonyi szezon és a céges megrendelések adják, 2020-ban addigra már minden visszatért a normál kerékvágásba.

Hogyan alakult a Csokiboszik sorsa azóta?

A második és harmadik hullám már nem érintett bennünket ilyen mélyen. Nyitva voltunk, és továbbra is megtaláltak bennünket a vásárlóink. A tevékenységeink köre is bővült, a csokoládén kívül tortakészítéssel, rendezvényekre desszertasztal összeállítással is foglalkozunk azóta, és persze továbbra is megmaradt a házhozszállítás, amit nagy örömünkre egyre többen vesznek igénybe.

Milyen alapapanyagokkal dolgoznak, mit kérnek a vevők?

A csokoládé nem csupán élvezet, hanem filozófia is szerintünk. A keserű és édes vagy éppen gyümölcsös jegyeket fokozatosan megízlelve, minden egyes darabot figyelmesen és mértékkel fogyasztva élvezhetjük ki a leginkább. Meggyőződésem, hogy a csokoládé boldoggá tesz. A legkiválóbb belga csokoládé minden fajtáját használjuk: ét-, tej-, fehér- és ruby csokoládét is. Napi szinten követjük a csokivilág legfrissebb újításait. Az általunk használt francia gyümölcspürék íze és illata bizonyítja, hogy valóban kiváló minőségű gyümölcsből, izgalmas fűszerekből, adalékanyagoktól mentesen készülnek. A bonbonok töltelékéhez kizárólag természetes tejtermékeket használunk. Időről időre kirándulásokat teszünk a legkülönlegesebb fűszerek világába is. Számunkra fontos, hogy a csokoládé természetes élvezete a minőségi összetevőkből és a szakértő hozzáértésből szülessen meg. Szeretnénk mindenkinek átadni ezzel egy darabka boldogságot.

Hogyan látják a jövőjüket, milyen terveik vannak?

Mindenképp optimistán és bizakodva tekintünk a jövő felé. Folyamatosan új terveink vannak, szeretnénk tevekénységünket és termékkínálatunkat, szolgáltatási palettánkat bővíteni. Célunk, hogy minél több ember megismerje és megszeresse az igazi csokoládét.

Címlapkép: Hagymásy Laura; fotók: Hagymási Laura és Csokiboszik