Nőtt a foglalkoztatottak száma: majdnem minden ágazatban bővülés mutatkozik

Az előző 3 havi átlaghoz képest 5 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, olvasható a Takarék Csoport közleményében. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel 4.654 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0.1%-kal 3.5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 15 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74.9%-a dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.2%-os átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79.9%-os rátájának eléréséhez.

A mezőgazdaság kivételével a foglalkoztatottak száma minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 7 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén 20 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezer új állás jött létre. A mezőgazdaságban 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, miközben a kibocsátás érdemben növekedett, így a termelékenység jelentősen javulhatott.

A magyar munkaerőpiac jól láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.

Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Az oka ennek a jelenségnek az - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

Ez a stagnálás közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez a tendencia várható, kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot.

Ebből következően a munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.