Nem jó ránézni a magyar gazdaságra: földbe állt az élelmiszeripar, az emberek sem vásárolnak

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2023 III. negyedévében a nyers adatok szerint 0,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, míg az előző negyedévhez mérten 0,9%-kal nőtt. 2023 I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A jelentésből kiderül, hogy 2023 III. negyedévében a GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A második becslés volumenindexei az első becslésben közöltekhez képest nem változtak.

A termelési oldalról elmondható, hogy az ipar teljesítménye 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 4,1%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben az élelmiszeripar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti járművek gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Jelentősen hozzájárult az ipar teljesítményének csökkenéséhez az energiaipar is. Az építőipar hozzáadott értéke 1,6%-kal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 88,2%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

Kimutatható az is, hogy a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1%-kal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,8%) a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,1, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 0,8, az oktatásé 0,5%-kal nőtt. Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 1,0, a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké 1,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,3%-kal csökkent. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 6,4, a szállítás, raktározásé 8,0, a kereskedelemé pedig 11,6%-kal zsugorodott.

A bruttó hazai termék 2023. III. negyedévi, 0,4%-os csökkenéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 0,9, az építőipar 0,1, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 1,1 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 3,4 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás mérsékelte a GDP csökkenését.

Hogy viselkedtek a fogyasztók?

A háztartások tényleges fogyasztása 0,9%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,4%-kal csökkent. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban kisebb lett: a nem tartós termékek esetében 5,8, a féltartós termékeknél 0,9, a tartós termékeknél 0,2, míg a szolgáltatások körében 0,4%-kal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,4%-kal, míg a közösségi fogyasztásé 4,4%-kal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5%-kal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,1%-kal mérséklődött.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a III. negyedévben 15,1%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen nagymértékben csökkent a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás 15,7%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 5,2%-kal kisebb lett.

Külkereskedelem

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1 285 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (8,7%) csökkent, mint az exporté (3,6%). A külkereskedelem 80%-át kitevő áruforgalomban a behozatal 9,9%-kal zuhant a kivitel 4,9%-os csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 1,8%-kal bővült, míg importja 0,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2023. III. negyedévi, 0,4%-os csökkenéséhez a bruttó felhalmozás 5,3 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege1 összességében 5,0, azon belül az árukereskedelem egyenlege 4,6 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését. A külkereskedelmi forgalom egyenlegének hozzájárulását az export és az import hozzájárulásának a különbségeként számítjuk.

2023 III. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:

• A gazdaság teljesítménye 0,9%-kal nőtt.
• A termelési oldalon az ipar teljesítménye 0,6, az építőiparé 2,7, a mezőgazdaságé 3,4%-kal nőtt, míg a szolgáltatásoké 0,9%-kal csökkent.
• A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 1,5, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,2, míg a közösségi fogyasztásé 1,0%-kal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,8%-kal visszaesett.
• A külkereskedelemben az export és az import volumene összességében stagnált (0,1 és 0,0%).