Friss diplomás, Máltán élő fiatalok miért akarnak egy többszáz éves, düledező vályogházat a magyar vidéken megmenteni? Milyen buktatói vannak a felújításának, hogyan érdemes nekiállni?
Sokunkban van előítélet, hogy a tanya egy patkány rágta dohos fészek, de nincs ez így! Ha van egy budapesti panelod, annak az árából egy tanyát kacsalábon forgóvá tudsz varázsolni – mesélte a HelloVidéknek Tokaji Sándor…
Nagy Zoltán még 2018-ban a Bekecs-hegység lábánál talált rá az 1899-ben épült, meglehetősen romos házra. A 38 éve lakatlan, tapasztott épülethez egy 1934-ben elkészült székelykapu is tartozott, egyből beleszerettek.
Szakszerű felújítással bizony megmenthetőek a régebbi vályogházak is, ráadásul van olyan bank, ami nem zárkózik el ezektől az épületektől sem. Két építész szakemberrel, Bihari Ádámmal és Radev Gergővel ezt a témát jártuk körbe.
Nagyon népszerűek az olcsón vett, régi építésű vályogházak. Viszont sokan elkövetnek néhány alapvető hibát a felújításkor, ami a bosszúság mellett még milliós kárt is okoz nekik. Szakértő segítségét kértük a megoldásért.
Berekfürdőn lelt rá erre a vályogházra Szűcs Judit és Kovács Zsolt, akiknek nemhogy nehezükre esett az épület felújítása, de azt vallják, hogy a valódi örömöt a munkálatok jelentik: az út, ahogyan eljutnak álmaik házához.
A tanyasi élet nem mindenkinek jelenti az önfeledt boldogságot, de akinek igen, még az Isten háta mögé is kész elköltözni érte.
A fekete bárányként elhíresült vályog kapcsán a Környezettudatos Építők Szervezetének elnökségi tagja, Heves megyei építész tervező, környezettudatos építés szakmérnök Varga Rita öntött tiszta vizet a pohárba.
