Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a megállapodást, ám az enélkül is életbe léphet.
Körvonalazódik a megállapodás.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége január 22-én online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
A járvány miatt kialakult gazdasági válság nehéz helyzetbe sodorta a dolgozókat és a munkaadó cégeket egyaránt - viszont akad nem egy olyan példa, ahol éppen a járvány hozott fellendülést. Egyes szektorokat pedig nem különösebben érintett a pandémia. Lehet-e tárgyalni fizetésemelésről 2021-ben? Mit tehet a dolgozó, ha nem számíthat béremelésre a közeljövőben?
Tavaly májusban vezették be - a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági nehézségek és a hallgatókat is nagy mértékben érintő munkaerőpiaci visszaesés pénzügyi hatásait enyhítendő - a Diákhitel Pluszt, amelyet háromszor annyian igényeltek, mint a többi diákhitel konstrukciót. A legtöbben maximális összeggel.
Pénteken írhatják alá a minimálbér emeléséről szóló megállapodást. Kiderült, hogy a munkaadók ragaszkodnak a 4 százalékhoz, vélhetően ennyi is lesz az emelés. A szakszervezeteknek pár nap gondolkodási időt adtak, hogy végül aláírják-e a megegyezést. A számítások szerint a 4 százalékos emelés azt jelenti, hogy a minimálbér 2021 februárjától bruttó 167 ezer 400, míg a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forint lesz.
Bizonytalan a szerdai megállapodás.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége nyitott arra, hogy megállapodás szülessen a munkáltatókkal a minimálbérek négyszázalékos emeléséről - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre, a szervezet elnöke.
A vállalkozók és a szakszervezetek decemberben annak ellenére nem tudtak megegyezni az idei minimálbér összegéről, hogy folyamatosan közeledtek az álláspontok. Most megállapodhatnak.
Továbbra sincs megállapodás a jövő évi minimálbér összegéről, holott elég sok mindent befolyásol majd a döntés. A munkáltatók három százalékkal emelnék a minimálbér összegét, ennél magasabb összegre csak akkor hajlandók, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót. Az, ha emelkedik a minimálbér összege, sok szempontból változást hozhat a magyar családok életébe. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mi mindenre lehet hatással az emelés.
Kitart a 6+2 százalékos béremelési javaslata mellett a cég.
Feladni kényszerülhet egyik legfontosabb tevékenységét a legnagyobb magyar vasúti árufuvarozó cég, a Rail Cargo Hungaria Zrt., és ezzel több ezer ember munkahelye is veszélybe kerül, amennyiben a kormány nem teljesíti a tavaly kötött stratégiai megállapodásban vállalt támogatást - áll a Vasutas Szakszervezet és a VDSZSZ Szolidaritás hétfői közleményében. Az RCH esetleges kivonulása az "egyes kocsi" fuvarozásból, közvetve a teljes hazai vasút működésére is veszélyt jelent - írja közös közleményében a vasútnál működő két nagy szakszervezet.
Bár a szakszervezetek továbbra is kétszámjegyű bérnövekedést szeretnének elérni, de sok helyütt megakadtak a tárgyalások, csak 3-5 százalékos ajánlatok vannak. A munkaadók szerint a gazdasági teljesítmény nem teszi lehetővé a nagyobb bérfejlesztést.
Gyors bértárgyalásokban bíznak a kiskereskedelmi dolgozók - írta hétfői számában a Világgazdaság, szakszervezeti vezetőket szólaltatva meg.
Továbbra sincs megállapodás, folytatódik a január 24. óta tartó sztrájk a győri Audiban, miután nem tudott megállapodni a vállalatvezetéssel az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) az idei évi bérekről.
Sztrájkra készülnek a szakszervezetek a túlóratörvény miatt: már meg is fogalmazták azt a követeléslistát, amelynek teljesítését várják el a kormánytól. Országos munkabeszüntetés várható, ám ennek időpontja még nem ismert, ahogy az sem, hogy az állami cégek dolgozói csatlakoznak-e a sztrájkhoz.
"Nagyon komoly ellenállás épül" - mondta a szakszervezeti vezető.
A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy - saját beleegyezésükkel - többet dolgoznak érte - közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett.
A következő 2-3 évre állapodnának meg a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről. Ebben a kormányzati oldalon is egyetértenek, de a mértékéről nincs még megegyezés. A munkáltatók legalább 13 százalékos emelést szeretnének.
