Élénk munkavállalói aktivitás, csökkenő álláshirdetésszám és a korábbinál hosszabb álláskeresési idő jellemzi jelenleg a munkaerőpiacot – ez derül ki az egyik álláshirdetési portál legfrissebb adataiból.
Magyarországon ma körülbelül 120 ezer külföldi dolgozik vendégmunkásként, és közülük mintegy 40 ezer fő ukrán állampolgár.
Hazánk a bérek tekintetében az alsó harmadban áll az unióban. Hány órát tölt egy munkavállaló hetente a munkahelyén? És hány év munkára számíthat egy 15 éves fiatal? Mutatjuk!
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.
Kemény recessziós időszak vette kezdetét még tavaly, ami egyfajta „csendes elbocsátási hullámot” generált. Az addig feszített, lokális munkaerőpiacon hirtelen ezrek kerestek munkát. Mi történik az ország egyik legszebb és legélhetőbb nagyvárosával, Szegeddel?
Ha Kecskeméten és környékén keresel jól fizető munkát, egy biztos pont van: a Mercedesnél lehet a legtöbbet keresni. Itt egy mérnök akár havi egy-másfél milliót is kézhez kaphat. De mi a helyzet azokkal, akik nem nem a gépiparban képzelik el a jövőjük?
Tudtátok, hogy az egyik legjövedelmezőbb szakma lehet hamarosan a mezőgazdasági drónpilóta, de addig is nagyon komoly hiány van villanyszerelőkből, karbantartókból, de az akkumulátorgyártással együtt új pozíciók is születnek?!
Beszédes adat, hogy miközben látványosan is egyre kevesebb a meghirdetett állás, aközben 2023-ban majd 60 százalékkal többen jelentkeztek egy-egy munkákra, mit az előző években. Mi vár így ránk 2024-ben?
A friss egyetemi felvételi eredmények kapcsán a Pénzcentrum annak járt utána, hogy a legnagyobb hazai HR-közvetítők miként látják jelenleg a piacot: melyik diplomák, szakmák most a legkapósabb, mekkora fizetésekre számíthatnak itt a pályakezdők.
A tavalyi év első felében sem az ipar, de még az építőipar sem tért magához: az országos tendenciával ellentétben a Vas megyei építőipari szervezetek megrendelései csökkentek, szerződésállomány volumene 60%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az elmúlt hónapokban a hazai munkaerőpiaci szakemberek segítségével sorra vettük, melyik hazai régióban milyen munkaerőpiaci folyamatok mentek végbe. Most összefoglalónk következik, amelyben a legérdekesebb tényeket és a friss adatokat is hozzuk.
Legfrissebb munkaerő-piaci körképünk helyszíne az ország egyik feltörekvő régiója, az Észak-Alföld. Újfent arra voltunk kíváncsiak, hogy a világjárvány óta milyen munkaerőpiaci változások mentek az ország ezen részén végbe.
Legfrissebb körképünk helyszíne az ország észak-keleti régiója, a nehézipar egykori fellegvára. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Covid megjelenése óta milyen munkaerőpiaci változások mentek itt végbe. Hogyan alakultak a bérek, milyen szakemberekre van kereslet.
A közép-magyarországi régióban a Covid-19 leginkább a vendéglátóipart és a logisztika területét sújtotta. Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók megjelenése itt is tömeges. Hogyan alakultak a bérek, milyen munkaerőre van leginkább kereslet?
Most annak jártunk utána, milyen változások történtek a Közép-Dunántúli Régióban: milyen a lakásépítési kedv, mennyire kelendőek a használt lakások, milyen árakon vásárolhatunk itt ingatlant. Lássuk a részleteket!
Most annak jártunk utána, hogy a Dél-Dunántúlon milyen változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Idén hogyan alakultak a bérek, kikre, milyen szakemberekre van ebben a déli régióban leginkább kereslet.
Most annak jártunk utána, hogy a Közép-Dunántúlon milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Idén hogyan alakultak a bérek, kikre, milyen szakemberekre van ebben a régióban leginkább kereslet.
A Nyugat-Dunántúl egyik legjobban prosperáló régiónk, ahol már a Covid előtt is problémát okozott a munkaerőhiány. Ezért is jelentek meg tömegesen az ukrán és egyéb 3. országbeli munkavállalók. Munkaerőpiaci körképünk következik.
