Magyar melósokat keresnek: 800 ezres fizetés, végzettség sem szükséges
Ezek voltak a legnépszerűbb cikkek a héten.
Ezek voltak a legnépszerűbb cikkek a héten.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Sztrájkbizottsága a Metro Kereskedelmi Kft. kelet-pesti áruházában. A sztrájkot ma reggel 8 és 10 óra között tartották meg.
Egy internetes felmérésből kiderült, mi az, ami legjobban hiányzik a magyar álláshirdetésekből, és melyek azok a szitokszavak, amelyeknek olvasása után eszünk ágában sincs jelentkezni az adott pozícióra.
A munkahelyválasztást leginkább befolyásoló tényező - nem meglepő módon - a fizetés lett.
Rekordalacsony, mindeössze 2 943 forint volt a cégek egyetlen munkaórára eső bérköltsége Magyarországon 2018-ban. Ezzel az EU negyedik legolcsóbb országa voltunk, mögöttünk sorrendben már csak Litvánia, Románia és Bulgária tanyázott. A különbségek ráadásul bődületesen nagyok az Európai Unióban, az éllovasoknál egyetlen munkaóra bérköltsége ugyanis 4-5-ször magasabb, mint hazánkban.
A tankönyvbeszerzésre adott állami támogatások csak a hivatalos jegyzékben szereplő ezsközök beszerzésére fordíthatók, ezt pedig ellenőrizni is fogja a Klebelsberg Központ. A diákoktól és a családjuktól az iskola nem szedhet be pénzt tankönyvek vásárlására.
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.
Kevés a szakképzett pincér és szakács, éppen ezért már nem ritka, hogy havi 300-350 ezer forintos nettó fizetés is elérhető a itthon vendéglátásban. Azonban ennek az "álombérnek" a többszörösét is meg lehet keresni pár kilométerrel arrébb, fele annyi, vagy akár nulla munkatapasztalattal. De vajon meddig bírja még a piac ezt az elképesztő ütemű bérnyomást?
Az elmúlt években egyre csak nő az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon. A középiskolák csaknem negyede már ilyen.
Januárban a teljes munkaidőben dolgozó férfiak átlagfizetése 367 700 forint volt, míg a nőké 311 300 forint. A különbség bruttó 56 400 forint, vagyis 21 százalék.
Esti tagozaton egészségügyi szakmát tanulók is pályázhatnak az Ápoló leszek ösztöndíjprogramra áprilisban - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A közlemény szerint az érettségire épülő iskolarendszerű egészségügyi (OKJ) szakképzést nyújtó középfokú intézmények esti tagozatos tanulói jelentkezhetnek a havi 40 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet februárig visszamenőleg, majd egészen az adott szakképzést lezáró komplex szakmai vizsga utolsó vizsgarészének hónapjáig folyósítanak.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) 15 százalékos béremelést tart szükségesnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren dolgozó földi kiszolgáló személyzet számára; az egyik foglalkoztató, a Malév GH Zrt. több mint 10 százalékos bérfejlesztést jelentett be.
Erős mondatokkal tűzdelt nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a budaörsi nevelési és oktatási intézményekben dolgozók. A levelet aláíró 273 kolléga szerint a miniszterelnök megszegte ígéretét. Az egész országban aláírást gyűjtenek a pedagógusok között.
Helyettesítésekkel igyekeznek orvosolni a problémát.
A Liberty Global tavaly májusban jelentette be, hogy megállapodást kötött a Vodafone Csoporttal a németországi, a magyarországi, a romániai és a cseh vállalatainak eladásáról. Nyárra várható az Európai Bizottság jóváhagyása, mely után olyan innovatív csomagokkal szeretnének érkezni, amik a két cég hálózatán kínálják majd a konvergens szolgáltatások teljes spektrumát. Komoly integrációtervezéssel készülnek a közös jövőre, hogy a lehető legzökkenőmentesebben tudják biztosítani az egyesülést már az első naptól kezdve - tudtuk meg Tóth Zsuzsannától. A Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese a Pénzcentrumnak adott interjúban beszélt még a toborzás és a megtartás folyamatairól, valamint arról is, miért vannak kitüntettt helyzetben a kismamák, és mit tesznek a cég annak érdekében, hogy mielőbb újra munkába álljanak. Interjú.
Az utóbbi években a munkaerőhiány rengeteg területen állandósult: a foglalkoztatók már nem tudják magyar dolgozókkal betölteni az állásokat. Ilyenkor az unión kívüli külföldi munkavállalók alkalmazását is megfontolják a cégek.
10-ből 7 fiatal számít fizetésemelésre, a nyugati országrészben élők közül pedig még többen reménykednek a bérek növekedésében. Bár a 19-29 évesek többsége stabilnak érzi a munkahelyét, mindössze 40 százalék - főleg a budapestiek - gondolják úgy, hogy meg is becsülik őket. A dolgozó fiatalok közül egyre kevesebben tervezik a külföldi munkavállalást: mindössze 19 százalékuk tartja ezt reális forgatókönyvnek. A diákok közül azonban jóval többen vágnának bele a külföldi álláskeresésbe: 41 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig más országban dolgozna.
3 éven belül be kell vezetni.
Az OECD frissen kiadott jelentése szerint Magyarországon a leggazdagabb 10 százaléknyi háztartása birtokolja az összes vagyon 48 százalékát. Miközben a leggazdagabbak jövedelme csak az összes bevétel 22 százalékát fölözi. Ezzel az eredménnyel az OECD 27-ek átlaga alatt vagyunk, de például a vagyoni szempontból legegyenlőbb Szlovákiától fényévekre vagyunk mi is.