Az elemzők szerint új erőre kapott a tavalyi év végén megakadt kilábalási folyamat
2024 első negyedévében újra erőre kapott a tavalyi év végén megakadt kilábalási folyamat.
2024 első negyedévében újra erőre kapott a tavalyi év végén megakadt kilábalási folyamat.
Éves alapon 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült a GDP.
Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket,
Az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
Bár a foglalkoztatási ráta stabilan magas, a gazdaság mégis zsugorodik. Bod Péter Ákos szerint feltűnő, hogy ilyen körülmények között az átlagos termelékenység nem alakul jól.
Dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen kinevezett főtitkára is beszélt a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián.
Lényegesen optimistábbak a közép-európai pénzügyi vezetők 2023-hoz képest, elsősorban az üzleti környezet megítélése javult, de a többi területen is pozitív volt az elmozdulás.
Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7%-a volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya.
Hazánk már nem tud kitérni a kritika elől, miszerint Európa összeszerelő országa vagyunk. Az Eurostat által közölt legfrissebb munkaerőpiaci és GDP adatok ugyanis ezt mutatják.
Az infláció 2024 elején ismét a jegybanki toleranciasávba mérséklődött. Éves átlagban az infláció idén 3,5–5,0, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat.
A KSH egy nappal korábban, már április 2-án közzé teszi a kormányzati szektor egyenlegéről szóló jelentését, amiben makrogazdasági szempontból lesz szemezgetni való bőven.
Nagy Márton szerint az inflációnál jelenleg az export és a növekedés nagyobb probléma, az idei 4 százalékos GDP-bővülés nem realitás.
Stagnált az euróövezet és az Európai Unió gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedévhez képest.
,
Sokakat érintő statisztikákat közöl a KSH. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.
A GDP fontos mérőszám, ami sok mindent elárul a magyar gazdaságáról, de valóban érdemes rá alapozni a jólétünk megítélését? A Pénzcentrum szakértők segítségével ennek járt utána.
Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP 0,4 százalékkal csökkent, míg naptári kiigazítással a zsugorodás kisebb, 0,2 százalék volt a Destatis végleges számítása szerint.
Gyengén alakult az államháztartás nettó hiánya tavaly, amihez elemzők szerint nagyrészt a rezsicsökkentés finanszírozása járult hozzá. Az eredmények pedig idén sem lesznek jobbak.
Kiugróan magas, 6,8%-os lehet a költségvetési fedezeti igénye, erre az adatra nem igazán számíthatott a kormányzat.
Az egészségügyre fordított GDP tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában.