A Németországban dolgozó 240 ezer magyar munkavállaló nagyobb része Bajorországban él, és közülük nagyjából 12 ezren lehetnek azok, akik az építőiparban dolgoznak. Ennek ellenére a Németországban tartott hazahívó börzén az derült ki, hogy leginkább azok érdeklődnek iránta, akik amúgy is tervezik a hazatérést - írja a Világgazdaság.
A kormány szerint a legnagyobb sikert a munkahely teremtés területén érte el, ezért érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek a munkát terhelő összegeket csökkentik.
Még mindig nagy gondot jelent a szakemberhiány.
Márciusban tovább szárnyalt az építőipar.
A lakásépítések, lakásfelújítások bővüléséhez kormányzati intézkedések szükségesek.
Csak az összefogás segíthet az építőiparon: egyes szakmákat már a kihalás fenyegeti, miközben a kiemelkedő munkalehetőségeket kínál az ipar. Ehhez szükség lenne a szakma becsületének visszaállítására, és hogy a szülők támogassák gyermekeiket, ha ezt a szakmát választanák. Szükség van az állam és a nagyipari cégek összefogására is.
Februárban 48,0 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest.
Meglátjuk, hogy alakul.
Óriási a munkaerőhiány.
20 ezer négyzetméteren valósul meg.
Kevesebb mint harmadára csökkent az építőiparban tanuló diákok száma.
Vélhetően a szezonalitás is közrejátszott abban, hogy 2018 utolsó negyedévében kevesebb lett a betöltetlen álláshely, mint az előzőben. Hiszen télen a mezőgazdaságba és az építkezésekre sem kell annyi ember.
Alig tanulnak építőipar szakmát a gyerekek, pedig 90 helyen képzik a szakembereket. A szakszervezet szerint lépni kell: képzési központokra, egységes tantervre van szükség.
Sokan csak sodródnak az árral, ahelyett, hogy úsznának.
Rengeteg vállalkozás pályázhat, hogy sikeresebbek legyenek.
Nesze neked munkaerőhiány!
Megjelent az építőipari rezsióradíjról szóló rendelet a Magyar Közlönyben.
Megéri?
Borzalmas állapotban van a magyar házak jó része.
Pályázattal tennének rendet az építőiparban.
