Kedden este óriási robbanás történt Bejrútban. A város kikötőjében 2 700 tonna ammónium-nitrát robbant be, ami gyakorlatilag akkora erejű volt, mintha egy pusztító földrengés söpört volna végig a városon. A detonáció következtében Bejrút nyugati része gyakorlatilag romokban áll.

A Sky News Arabia ma reggeli hírei pedig arról szóltak, hogy a brutális robbanásnak már most több mint száz halottja, illetve 4 000-nél is több sérültje van. Nem is csoda, hogy a robbanás következtében Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították. A robbanás okait egyébként még vizsgálják, egyelőre az biztos, hogy igazából két robbanás történt.

Az első hírek szerint egy petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második rendkívüli erősségűt pedig az, hogy felrobbant a már korábban is említett 2 700 tonna ammóniumnitrát, amit hat éve tároltak egy kikötői raktárban. Ezzel kapcsolatban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő szerdán a Kossuth rádióban adott interjújában megjegyezte:

Akármi is álljon a tragédia hátterében, a világot megrázta a pokoli robbanás, és bármennyire is sokkoló, bár távolinak tűnő egy ilyen baleset Magyarországról, sajnos hazánkban is akadtak az elmúlt évtizedekben rendkívül súlyos üzemi, robbanásos katasztrófák. Sőt, a 20. század elején történt egy olyan megrázó szerencsétlenség is, ami annyi életet követelt, amihez máig csak a Titanic katasztrófája mérhető a modernkori Európában.

A legnagyobb magyar ipari katasztrófák

Répcelaki tárolótartály-robbanás

1969. január 2-án 14 óra 23 perckor a Szénsavtermelő Vállalat répcelaki telepén bekövetkezett a magyar olajipar legtöbb áldozatot - 9 ember halálát - követelő tárolótartály-robbanással járó műszaki balesete, tragédiája. Hatan súlyosan, tizennégyen könnyebben sérültek. A robbanás oka az volt, hogy a tartályok anyaga elridegedett és "ridegtörés" történt. Ez a baleset akkor rámutatott arra, hogy elengedhetetlen a hegesztők és középkáderek egységes képzési rendszerének kidolgozása és jogszabályi keretek közé rendezése.

Sajóbábonyi TNT-gyár egyik üzemrészének robbanása

1979. június 1-jén hatalmas robbanás rázta meg az Észak-magyarországi Vegyiművek sajóbábonyi üzemét. Magyarország legnagyobb ipari balesetében 13 dolgozó hunyt el, amikor felrobbant a TNT-gyár egyik üzemrésze. A detonációt 10 tonna TNT okozta, az okokra soha nem derült fény. Azt azonban feljegyezték, hogy a robbanás helyétől egy 20 kilométerre ellátszó gombafelhő emelkedett fel, a hanghatást pedig 30 kilométeres körzetben lehetett érzékelni. A tragédia mértékét az is jól jelzi, hogy a TNT-t gyártó épület teljes egészében megsemmisült, a helyén csak egy kráter maradt. A halottak temetésén üres koporsókat engedtek a földbe.

Lencsehegyi Bányarobbanás

Az 1988. december 4-i lencsehegyi bányarobbanásban 11 bányász halt meg. Ez volt a magyar szánbányászat egyik utolsó nagy baleset. A tragédiát ráadásul egy nem engedélyezett szénomlasztást követő szénporrobbanás okozta. A detonáció az 52-es kamrafejtésben történt Lencsehegyen.

Nagylengyeli olajkút gázkitörés

A 90-es évek első nagy üzemi balesetében 1998. november 15-ére virradó éjszaka Zala megyében a nagylengyeli kőolajmező 282/A jelzésű kútja az egyik karbantartási munkafázis közben meghibásodott és a széndioxid iszonyat erővel tört a felszínre, ahol mindent csonttá fagyasztott, a kitörés pontjánál -33 fokos hőmérsékletet produkálva. Az igazán nagy gondot azonban az jelentette, hogy a kút egy domb magasságának felső harmadában volt található. Emiatt az onnan felszínre törő széndioxid a dombról lefelé hömpölyögve összegyűlt abban a kis völgyben, amelyben három falu Bak, Bocfölde és Sárhida fekszik. Az itt lakókat ezért egytől egyik ki kellet költöztetni otthonukból, ahová csak 6 nap múlva térhettek vissza. Bár a balesetben senki nem sérült meg, a 20.századi hazai katasztrófák között korábban sosem volt szükség ilyen méretű kimenekítésre.

Törökbálinti petárdaraktár-robbanás 

A 2000-es évek egyik legsúlyosabb ipari balesete a törökbálinti petárdaraktár felrobbanása volt, aminek következtében hárman meghaltak, hatan pedig megsérültek. A detonáció 2004. augusztus 5-én, délután 16:58-kor történt, és az egész környéket megrázta. A robbanás erejét az is jól szemlélteti, hogy a raktártól 5 kilométernyire fekvő 7-es útra is zuhantak a raktárból kirepült tárolóládák. A robbanást rögzítették a helyszíntől 7 kilométernyire lévő szeizmográfok is. A legnagyobb robbanást továbbá még több kisebb is követte. A detonációt egy 50 tonnányi felhalmozott pirotechnikai eszközkészlet okozta. 

A Vörösiszap-katasztrófa

2010. október 4-én 12 óra után történt, amikor egy magántulajdonú vállalat a MAL Magyar Alumínium Zrt. területén a X. számú vörösiszap-tároló kazetta nyugati gátja átszakadt. A gátszakadás következtében pedig közel 1,7 millió köbméter vörösiszap és lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül lezúdulva elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A kialakult massza ráadásul maró hatású volt, és semmi sem tudta az útját állni. A durva nehézfémekkel szennyezett iszapáradat 10 kolontári lakos életét követelte, valamint az érintett településekent még 286 fő szorult egészségügyi ellátásra. Arról nem is beszélve hogy házak százai váltak lakhatatlanná. 

+1 Szatmárököritói tűz

Bár a Szatmárököritói tűz nem ipari katasztrófa volt, mégis annyi ember veszítette életét, amire addig nem csak Magyarországon, de nagyon Európában sem volt példa. 1910. március 27-én tűz ütött ki egy magtárnak használt pajtában, amiben több mint hatszázan mulatoztak. A tűz 312 ember életét követelte, ami Magyarország történeték máig legsúlyosabb tűzesetének számít, és a Titanic katasztrófája után ez a modern Európa második legtöbb halálos áldozatát követelő balesete is. 

A cikkhez felhasznált további források:

Tóth András - Muhoray Árpád - Pellérdi Rezső: Magyarország jelentősebb ipari katasztrófái a veszélyhelyzet-tervezés és -kezelés szempontjából
Dolgozók Lapja (1988) - Robbanás Lencsehegyen, 1-2. oldal