A felszolgáló és pultos munkák az éttermek, szállodák és egyéb vendéglátóipari egységek egyik legfontosabb és szociálisan legmegterhelőbb feladatát látják el.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
Az elmúlt 3-4 év a súlyos munkaerőhiányról szólt: a magyar gazdaságban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya volt a legnagyobb probléma. Ezekben az időszakokban a társadalom tartalékai felé nyúltak a toborzók, sőt a kormányzat is, megszólítva a nyugdíjasokat, a diákokat, a kismamákat és a megváltozott munkaképességű személyeket.
A pandémia a fogyasztás mérséklődését, azaz keresletcsökkenést okozott a gazdaságban, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban, így a munkaerőpiaci helyzet azonnal megváltozott - mondta a Portfolio-nak még október végén Parragh László, az MKIK elnöke. A cégek úgy látják, hogy a koronavírus-járványnak hosszabb távú hatásai is lesznek.
Más vélemények szerint egyes szektorokban azonban igenis ismét felütötte fejét a munkaerőhiány, A Prohuman tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni, így például feldolgozóipari, termelő és gyártó szektorokban. A vállalat szakemberei szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mindez mennyire lesz tartós, hiszen a járvány-helyzet számos kockázatot és bizonytalanságot rejt, és ez kihatással lehet a vállalatok teljesítményére, piacaira és beruházásokra, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a foglalkoztatást is.
Mindezektől függetlenül tény, hogy a megváltozott munkaképességű személyek minél szélesebb körű foglalkoztatása a mindenkori cél, nem csak gazdasági, de szociális megfontolások mentén is.
Az "MMK-sok"
Magyarországon 10 évente van népszámlálás, a köztes időszakban, félidőben egy ún. mikrocenzus, így a legfrissebb hivatalos statisztikai adatok 2011-ből, illetve 2016-ból vannak. 2011-es népszámlálás adatai alapján: 767 ezer fő vallotta magát megváltozott munkaképességűnek, közülük mintegy 200 ezer fő a fogyatékos személyek száma. (Kifejezetten az volt a kérdés, hogy megváltozott munkaképességű-e, a tartós betegségben szenvedő, illetve egészségkárosodott személyek nagyobb arányban lesznek megváltozott munkaképességűek).
- mondta el a Pénzcentrumnak Facsar-Bencsik Orsolya, a Salva Vita Alapítvány munkatársa, majd hozzátette, hogy ez minden esetben egyéni élethelyzet, állapot függvénye, és olyan helyzetek, emberek is vannak, akik esetében nem feltétlenül indokolt a minősítési folyamat elvégzése. Ők az alapítványnál elsősorban értelmi fogyatékos/ autista és megváltozott munkaképességű személyekkel foglalkoznak.
Milyen esélyeik vannak?
A KSH a legutóbbi népszámláláskor megállapította, hogy 15-64 éves megváltozott munkaképességű személyek rendkívül alacsony, 18,1 százalékos foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség növekedése mentén sem javul látványosan. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátája az iskolai végzettség minden szintjén jóval alacsonyabb egészséges társaikénál, és még a munkavállalás szempontjából legkedvezőbbnek tekinthető felsőfokú végzettségűeket jellemző 31 százalékos érték is csak igen kis mértékben haladja meg a legfeljebb alapfokú végzettségű, de egészséges népesség foglalkoztatási rátáját (29,2%).
A legfrissebb hivatalos statisztika szerint, amely 2016-os, Magyarországon 408 ezer fogyatékos személy élt, 2011-ben 490 ezer. A fogyatékos lakosság számának csökkenésében több ok között feltételezhetően meghatározó szerepet játszik, hogy az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere a vizsgált időszakban jelentős mértékben átalakult, megszűnt a rokkantsági nyugdíj, felülvizsgálták az érintettek visszahelyezhetőségét a munkaerőpiacra, az idősebbek ellátását öregségi nyugdíjra váltották, valamint átalakultak az ellátórendszer jogosultsági feltételei - olvasható a KSH 2016-os mikrocenzusában.
Közülük 2011-ben 13 százalék volt foglalkoztatott, 2016-ban 16 százalék a KSH adatai szerint, 2019-re pedig 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint. A megváltozott munkaképességű személyek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok mintegy 80 százaléka foglalkoztat már megváltozott munkaképességű kollégát, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86%), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55%).
Egy vállalatnak hol éri meg?
Egy vállalatnak, aki több mint 25 főt foglalkoztat, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie, ha a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya kevesebb, mint 5 %. Tehát gyakorlatilag 25 munkavállalónként 1 megváltozott munkaképességű személyt kellene foglalkoztatni. Amennyiben ez nincs meg, a hiányzó létszám után a mindenkori minimálbér kilencszeresével megegyező összeget, 2020-ban 1.449.000 ft, ún. rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie.
Ám a rehabilitációs hozzájárulás alóli mentesülésen kívül, egy vállalat megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetében mentesül a szociális hozzájárulási adó befizetése alól, ami most a bruttó fizetésének a 15,5 százaléka - ez leginkább a magasabb fizetésű munkavállalók esetében érdekes. Ám Facsar-Bencsik Orsolya szerint vannak ennél értékesebb hozadékai is:
- mondta el a szakember. Ami nemzetközi felmérések alapján is fontos szempont még, hogy a cégek vásárlói, ügyfelei között is vannak fogyatékos emberek, akiket jobban ki tudnak szolgálni azok, akiknek a munkatársaik között is vannak érintettek, hiszen saját tapasztalatból tudják, mire kell figyelni a velük való interakció során. Valamint ma már, főleg a fiatalabb generáció munkakeresése során kifejezetten szempont, hogy a cég mennyire elkötelezett társadalmi ügyek pl. az esélyegyenlőség, sokszínűség mellett. Abszolút presztízskérdés ma már, hogy egy cégnek jó legyen a hírneve ilyen téren is, ha igazán jó és elkötelezett munkaerőt akar.
Mennyire nyitottak a magyar cégek?
Ezek után adódik a kérdés, mennyire nyitottak a magyar cégek a mmk-sok irányába? Orsolya szerint a magyar cégek ma már sokkal nyitottabbak a fogyatékos személyek fogadására, mint 1993-ban, az alapítvány indulásakor. Bár természetesen még ma is sok cég van, amely hamarabb választanak egy nem fogyatékos személyt munkatársnak.
Az Alapítvány által szervezett találkozások, elsősorban a szemléletformálásról szólnak, létrehoznak egy személyes találkozást egy fogyatékos személy és egy nyitott munkáltató között. Ezekben az esetekben nem elsődleges szempont, hogy az a személy, akit odavisznek valóban megfelelő lehet-e munkatársnak. Ellenben amikor elhelyeznek valakit, azt a folyamatot komoly felmérés előzi meg, mely során kiderül, hogy a jelentkező milyen munkára alkalmas, mit szeretne csinálni, és a munkáltatóval is több találkozás történik a folyamat során.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- 10 forinttal csökkentette árait töltőállomásain a Mol, szerdán csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is - a nap hírei
- Hihetetlen dolgot művelt a fehérorosz cenzúra
- Férfi kézilabda NB I - Kilvinger Bálint lesz a Győr vezetőedzője
- Súlyos gondok vannak a Baltikum légiközlekedésével
- Női Vuelta - Vas Blanka az élre tört
- Német elnök: a 2004-es uniós bővítés "európai örömpillanat" volt