Vallott a politológus: tényleg visszarepülhet Németország 1933-ba az AfD győzelme után? Kemény időszak vár az európai nagyhatalomra

Új korszak kezdődhet a német politikában az Alternatíva Németországért (AfD) szász-anhalti választási eredménye után. A párt olyan közel került az abszolút mandátumtöbbséghez, hogy Christian Stecker politológus szerint többé nem tartható fenn az a korábbi hozzáállás, amely az AfD-t lényegében a demokratikus versenyen kívüli szereplőként kezelte.

A szakértő a Die Zeitnek adott interjújában úgy fogalmazott: egyfajta „hangulatváltás” következhet az egész német politikában. El kell fogadni, hogy az AfD része a pluralista, demokratikus versenynek – még akkor is, ha külön kérdés, hogy maga a párt betartja-e ennek szabályait.

Megbukhatott az AfD köré épített politikai tűzfal

Stecker szerint a választási eredménnyel számtanilag és politikailag is összeomlott az AfD elszigetelésére épített úgynevezett tűzfalstratégia. A párt szavazóit ugyanis már nem lehet pusztán dühös, félrevezetett vagy frusztrált választókként leírni.

A politológus úgy látja, nagy társadalmi csoportok tudatosan fordultak az AfD felé, mert a párt politikusait akarják hatalmi pozícióban látni, és azt szeretnék, hogy az általuk képviselt elképzelésekből konkrét kormányzati döntések szülessenek.

Szerinte hiba volt az AfD-t egységesen szélsőjobboldali és emberellenes pártként megbélyegezni, miközben elmaradt az érdemi vita azokról az álláspontokról, amelyek valóban népszerűek a szervezeten belül. Ez ráadásul az AfD szavazóit is elidegenítette a hagyományos pártoktól.

A választási eredmény a szakértő értelmezésében nem feltétlenül bizonyítja, hogy Szász-Anhalt társadalma hirtelen radikálisan jobbra tolódott. A bevándorlással kapcsolatos szkeptikus vélemények például már korábban is jelen voltak, a menekültválság és a CDU politikai irányváltása azonban aktivizálta ezeket a választókat.

„Ez most nem 1933”

A politológus szerint egy esetleges kormányzás arra kényszerítené az AfD-t, hogy végre részletesen bemutassa, mit is jelentenek programjának jelszavai a gyakorlatban. A kormányzati felelősség így akár le is bonthatná a pártot övező ellenzéki mítoszt.

A politológus úgy véli, ekkor valószínűleg az derülne ki, hogy az AfD alapvetően etnopluralista párt, amelynek ugyan vannak szélsőjobboldali szárnyai, de ezek nézetei nem feltétlenül többségiek a szervezeten belül. „Ez most nem olyan, 1933-ban volt” – jelentette ki a politológus.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne látna komoly veszélyeket. Christian Stecker szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az AfD megpróbálná kiüresíteni a demokrácia alapvető intézményeit. Erre utalhat az a szász-anhalti tartományi parlamentben elhangzott mondat is, amely szerint a többi pártnak minden választást meg kell nyernie, az AfD-nek viszont elég egyszer győznie.

A párton belül tehát erős antipluralista irányzatok működnek. A német politikatudós szerint ennek jele az is, amikor az AfD politikusai csak azok felé nyújtanak kezet, akik előzetesen elfogadják, hogy az ő programjuk a helyes. A parlamentáris demokrácia ezzel szemben kompromisszumokat követel: aki nem rendelkezik többséggel, annak bizonyos kérdésekben engednie kell.

A kormányzás törheti meg az AfD lendületét

Stecker úgy gondolja, hogy a nyílt politikai verseny kisebb kockázatot jelenthet, mint az AfD teljes elszigetelése. A párt ugyanis ellenzékből szinte bármit megígérhet, miközben a választói szemében hitelesen képviseli a hosszú ideje hatalmon lévő politikai elittel szembeni elégedetlenséget.

Kormányzati szerepben viszont már konkrét döntéseket kellene hoznia, kompromisszumokat kellene kötnie, és viselnie kellene a politikai felelősséget. A politológus szerint éppen ez a „felőrlő” folyamat gyengíthetné az AfD különleges helyzetét.

A német pártok előtt így nehéz választás áll. Az AfD veszélyeit nem hagyhatják figyelmen kívül, de a korábbi reflex, vagyis a párt és szavazói teljes megbélyegzése sem működik tovább.

A szakértő szerint a választások pillanatnyi tisztánlátást hoztak: az AfD immár nem pusztán tiltakozó jelenség, hanem olyan politikai erő, amelynek tényleges kormányzati szerepvállalására is fel kell készülni.

Magyar szakértő a Pénzcentrumnak az AfD erősödéséről

A mostani választási eredmény azért sem tekinthető teljes meglepetésnek, mert az AfD szász-anhalti hatalomra kerülésének lehetőségével már hónapokkal korábban is számoltak a szakértők. A Pénzcentrum  júliusban Hevő Péterrel, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatójával elemezte, milyen következményekkel járhatna egy esetleges AfD-kormány Németország és Magyarország számára.

A szakértő akkor arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az AfD néhány százalékponttal tovább erősödik, miközben több kisebb párt nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, akár a szavazatok felénél kevesebbel is megszerezheti a mandátumok abszolút többségét Szász-Anhaltban. Ebben az esetben nem lenne szüksége koalíciós partnerre, vagyis megkerülhetné a többi párt által fenntartott politikai tűzfalat.

Hevő Péter ugyanakkor hangsúlyozta: a tartományi kormányzás nem jelentene korlátlan hatalmat, az AfD számos fontos ígéretét – köztük a bevándorláspolitikai szigorításokat – nem tudná saját hatáskörben végrehajtani. Egy radikális gazdaságpolitikai fordulat viszont a német ipart, ezen keresztül pedig Magyarországot is érzékenyen érinthetné, mivel a magyar gazdaság erősen kötődik a német autó- és gyógyszeriparhoz.