Óriási fegyverkezési döntést hozott az EU: végleg minden egy irányba mutat

Az EU Tanácsa hétfőn aktiválta a nemzeti mentességi záradékot (national escape clause) tizenöt tagállam részére, amely lehetővé teszi számukra, hogy az uniós költségvetési szabályok megsértése nélkül növelhessék védelmi kiadásaikat - írja a Portfolio.

A döntés értelmében Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia négy éven keresztül évi maximum a GDP 1,5%-áig térhet el a kiadási pályától, amennyiben ez kizárólag védelmi célokat szolgál.

A Tanács hangsúlyozta, hogy az engedmény szigorúan csak védelmi kiadásokra vonatkozik, minden egyéb állami költés továbbra is az új gazdaságirányítási keretrendszer szabályaihoz kötött marad.

Az Európai Bizottság júniusi elemzése szerint Magyarország 2025 és 2028 között évente átlagosan a GDP 0,9 százalékának megfelelő költségvetési mozgásteret kap a védelmi kiadások növelésére. A szimulációk alapján ez 2028-ra 1,3 százalékponttal magasabb költségvetési hiányt és 2,5-2,7 százalékpontos GDP-arányos adósságnövekedést eredményezhet az alapforgatókönyvhöz képest. A strukturális elsődleges egyenleg évente 0,375 százalékponttal romolhat, ami középtávon elkerülhetetlenné teszi a fiskális kiigazítást.

A 2029-2032 közötti második költségvetési ciklusban Magyarországnak évente 0,4 százalékponttal kellene javítania költségvetési egyenlegét, hacsak nem hajt végre hiteles strukturális reformokat, amelyek esetén ez az érték 0,25 százalékpontra csökkenthető. A Bizottság előrejelzése szerint a magyar hiány 2028-ra 4,2%-ra emelkedhet, az államadósság pedig 77,5% körül stabilizálódhat, meghaladva az uniós referenciaértékeket.

A Bizottság egyértelművé tette, hogy a mentességi záradék alkalmazása csak átmeneti könnyítés – 2029-től minden tagállamnak vissza kell térnie a szigorúbb költségvetési pályára, különben automatikusan életbe lépnek a korrekciós mechanizmusok.

Stephanie Lose, a soros elnökséget betöltő Dánia gazdasági minisztere a döntésről így nyilatkozott: "ebben a kritikus időszakban a védelmi képességeink megerősítése az első számú prioritás. A nemzeti mentességi záradék aktiválása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy fokozzák védelmi beruházásaikat, miközben fenntartják a fenntartható költségvetési pályát."

Az Európai Tanács kiemelte, hogy az intézkedés nemcsak az egyes tagállamok, hanem az Európai Unió egészének védelmi és biztonsági képességeit hivatott erősíteni. A rugalmasabb költségvetési mozgástér elősegítheti a stratégiai függőségek csökkentését, a kritikus kapacitáshiányok kezelését és az európai védelmi ipar technológiai és gyártási alapjainak megerősítését.

A mentességi lehetőséget a 2025-ben életbe lépő reformált gazdaságkormányzási rendszer teszi lehetővé, amely kivételes körülmények – például háborús fenyegetettség – esetén engedi a szabályok rugalmas alkalmazását. A kérelmek hátterében az orosz-ukrán háború és az ezzel összefüggő európai biztonsági kockázatok állnak.

Németország szintén jelezte csatlakozási szándékát, de kérelmének elbírálása még folyamatban van középtávú költségvetési tervének véglegesítéséig. Az EU Tanácsa jelezte, hogy kész más tagállamok kérelmeit is megvizsgálni, amennyiben azok benyújtásra kerülnek.