21 °C Budapest

39 évig nem tudták, mi a baja: hány beteg bolyong még ma is ugyanígy a rendszerben? /// ⏳⚠️ - Pénzcentrum

Pénzcentrum
2026. augusztus 30.

Egy beteg akár éveken keresztül járhat orvostól orvosig, mire megszületik a pontos diagnózisa. De ennek nemcsak egészségügyi ára van: az ismételt vizsgálatok, a táppénz, a kieső munka és a későn megkezdett kezelés a betegnek, a munkáltatónak és az államnak is komoly költséget jelenthet. A CashTag legújabb adásában Arany-Kovács Rozália történetét mutatjuk be, aki 39 év után kapott pontos diagnózist ritka genetikai betegségére. Saját tapasztalataiból született meg A KÉK RÓZSA Program ötlete: egy átláthatóbb betegút, amely egy meghatározott alap-kivizsgálás után gyorsabban terelné a diagnózis nélkül maradó betegeket a megfelelő szakértői központok felé. A kérdés azonban az, hogy valóban csökkenthetné-e mindez a felesleges vizsgálatokat és az egészségügy költségeit. A kezdeményezést szakmai oldalról Prof. Dr. Molnár Mária Judittal, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatójával is megvizsgáltuk. Hogyan működik ma a betegút, miért húzódhat még mindig évekig egy ritka betegség felismerése, és mennyit számít gazdaságilag, ha időben megszületik a pontos diagnózis? A Kék Rózsa: https://www.akekrozsa.hu 00:00 Felvezetés 01:35 39 év diagnózis nélkül 06:01 Ritka betegségek: hány embert érintenek? 07:41 Miért húzódhat évekig a diagnózis? 08:47 Mit javasol A KÉK RÓZSA Program? 12:33 Ki fizeti meg a késői diagnózist? 14:36 Felesleges vizsgálatok, magas költségek 17:36 Hogyan működik ma a betegút? 21:38 Munka, rokkantság és kieső jövedelem 22:53 Hol tart most A KÉK RÓZSA Program? 24:11 Mit változtat egy pontos diagnózis? 25:20 Összegzés #cashtag #ritkabetegség #diagnózis #egészségügy #betegút #KékRózsa #Pénzcentrum #egészséggazdaság #neked #fyp ‍‍‍

TOVÁBBI VIDEÓK
NAPTÁR
Tovább
2026. szeptember 1. kedd
Egyed, Egon
36. hét