A nagy üzletek húznak hasznot a kicsik csődjéből

Nem csak nő a boltos kiskereskedelem, hanem át is alakul közben. 2013-2017 között, öt év alatt negyedével több árut cipekedhettek haza a vásárlók, kilóban, literben, darabban számolva, szakzsargonban az árváltozásokat kiszűrő volumenben. A pénztárcákat, vagy másik oldalról a nyugtákat nézve két és félezer milliárd forinttal gyarapodott a boltos költekezés fél évtized alatt. Értéke túl is lépte a tízezer milliárd forintot, így továbbra is legnagyobb szelete a családok 18 ezer milliárd forintos költekezésének.

Nem mindenkinek csurran-cseppen egyformán

Hosszabb távon nézve kirajzolódik a magyar boltos kiskereskedelem látványos átalakulása. Egyik oldalról nő a piac, de közben belül át is rendeződik, nem is kicsit. Az egyik meghatározó folyamat a boltszám csökkenése, amikor a kisebb kereskedők évről-évre teret veszítenek.

Ez viszont azt is jelenti, hogy akik a boltos piacon vannak, ott az átlagot tekintve egy-egy bolt több pénzt dughat zsebre. De hát a valóság azért másként fest, mint az átlag, jobbára az a jellemző, hogy a nagyobb boltok nőnek nagyobbat, a kiszorulók pedig a kicsik táborát apasztják.

Az egy boltra jutó átlagos forgalom megugrása azért is meghatározó súlyú átalakulást takar, mivel a boltok alapterülete a legutóbbi statisztikai méréskor 17,5 millió négyzetméter volt, ami viszont tíz év alatt mindössze fél millió négyzetméterrel, csekélyke 3 százalékkal zsugorodott. Ezek szerint a nagyáruházak forgalmi súlya nőtt meg, amit másik oldalról jeleznek is a KSH átlagos boltalapterület mutatói, amelyek nőttek (a teljes kiskereskedelmet nézve 104 négyzetméterről 128 négyzetméterre).

Kíméletlenül húz a webáruház

A webáruházak forgalma a hagyományos boltos kiskereskedelemnek megfelelő élelmiszeres és iparcikkes árukörben tíz év alatt több mint tízszeresére ugrott. Ennek megfelelően részaránya is megemelkedett, hiszen a boltos forgalom ennél jóval kisebb ütemben emelkedett.

2017-ben közel negyedével nőtt a webköltekezés, ahol lehetne fanyalogni, hogy ez a korábbi évek 30-40 százalékos bővüléséhez mérve megtorpanást is jelenthet a létra fokait nézve, de ez egyrészt várható is volt, másrészt ennek az ütemnek a súlya még mindig brutálisnak számít. És ha erőteljesebb mértékben felpörög a digitalizáció, akkor bármilyen irányú változás lehet még.

Az egyes áruterületek részarányát nézve az is kitűnik, hogy az iparcikk költekezés motorja a web. Az iparcikk vásárlások súlya a webes költekezés nélkül számolva az elmúlt félévtizedben a folyóáras adatokat nézve nem változott, sőt, nagyítóval nézve lemorzsolódás is megfigyelhető. Már korábban rávilágítottunk arra, hogy az élelmiszerpiac növekményének legjelentősebb részét a diszkontok könyvelhetik el.

A családok mást látnak otthon

Mennyiségben, volumenben azért átrajzolódik a piac. Az egyes áruterületeket nézve kitűnik, hogy az élelmiszer vásárlások növekedése a legkisebb hosszabb távon, ami nem lehet nagy meglepetés annak tükrében, hogy akár lapos, akár vastagabb a pénztárca, itt költekeznek legkiegyensúlyozottabban a vásárlók.

Így már az sem meglepetés, hogy az iparcikkes vásárlások jócskán megugrottak, átlag felett (ebben az adatsorban benne van a web is). Így végül azt lehet látni, hogy az élelmiszerek és az iparcikkek között utóbbiak javára azért átrendeződik a piac, volumenben már jobban erősödött az iparcikk boltok köre.