A magyarok a legnagyobb kalózok?

Kálmán András, az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány igazgatója szerint, a statisztika romlása a jogvédő szervezetek aktív tevékenységének köszönhető, melynek következtében a rendőrség nagyobb figyelmet fordít ezekre az esetekre - írja a Népszabadság.

A filmkalózkodás tekintetében túlságosan is előkelő helyen áll hazánk. A Motion Pictures Association felmérése szerint a világrangsorban a negyedik helyen állunk az egy lakosra jutó jogdíjveszteség tekintetében, az első helyen Franciaország áll 37,4 dollárral, míg ez nálunk 23,6 dollár. Arányaiban tekintve Franciaországban ezzel szemben átlagosan 81,1 dollárt költ legálisan, míg Magyarországon csupán 15,2 dollárt.

A kiadói veszteség 102 millió dollár (20 milliárd forint), mivel a feketepiac aránya a teljes piaci bevételhez képest már 73 százalékra emelkedett. Nemzetgazdasági szinten ez 199 millió dollár (tehát közel 40 milliárd forint).

Kálmán András többször beszélt már a "kalózokkal", fájlcserélőkkel is, akik szeretnék mindazt kihasználni, amit a technika lehetővé tesz, s nem érdekli őket, hogy az audiovizuális iparág hogyan tudná fenntartani magát. Másik módszer a kalózok ellen, az úgynevezett progresszív módszer, a jó minőségű kínálat megteremtése.

Magyarországon egyelőre még az sem eldöntött hivatalosan, hogy mi is a DVD-formátum. Elsőre a bíróság a forgalmazók és az Artisjus perében úgy döntött, hogy multimédiás mű, nem pedig filmhordozó. Ez azt jelentené a hazai forgalmazók számára, hogy minden korong sokszorosítása után jogdíjat kell fizetni. Az EU pedig éppen az ilyen "átalánydíjak" eltörlését szorgalmazza.