Elképesztő rezsirobbanás Magyarországon: óriási mennyiségű vizet fogyasztottunk tavaly

A koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében 2020-ban bevezetett intézkedések a vízfogyasztásra és ezzel együtt a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is hatással voltak.

Az otthoni munkavégzés megjelenésével a számlázott mennyiségek a lakossági szegmens felé mozdultak a nem lakossági terület felől. 2020-ban a lakossági számlázott vízfogyasztás 4,5%-kal növekedett: 344,5 millió köbméterről 360,2 millió köbméterre. Ezzel párhuzamosan a nem lakossági fogyasztók számára számlázott vízmennyiség 12%-kal csökkent 2019-hez képest: 118,5 millió köbméterről 104,6 millió köbméterre.

A szennyvíz ágazatban szintén megfigyelhető volt az ivóvíz esetében bemutatott változás, a lakossági számlázott szennyvíz mennyiség 5,2%-kal növekedett, míg a nem lakossági 11,5%-kal csökkent az előző év adataihoz képest.

A változó felhasználói szokások hatással voltak a víziközmű-szolgáltatók árbevételére is. A 2020-as tényadatok alapján – a számlázott lakossági mennyiségek növekedése ellenére - az engedélyes tevékenység (ivóvíz és szennyvíz) értékesítésből származó nettó árbevételének kismértékű – 1 % alatti – csökkenése volt megfigyelhető, aminek oka a nem lakossági szegmens fogyasztásának visszaesése.

A járványhelyzet ellenére 2020-ban is folytatódott a határidőn túli kintlévőségállomány csökkenése. Az ivóvíz ágazatban 10,5 milliárdról 9,2 milliárdra, míg a szennyvíz ágazatban 11,3 milliárdról 10,6 milliárdra csökkent a szolgáltatók kintlévősége.

A koronavírus közvetlen hatásai mellett, a MEKH vizsgálta a pandémia közvetett, az ellátásbiztonságot, valamint a szolgáltatás folyamatos fenntarthatóságát befolyásoló egyéb hatását is, így a lakosság belföldi – elsősorban az agglomerációk irányába történő – vándorlását, illetve ezzel összefüggésben az egyes víziközmű-rendszerek kapacitáskihasználtságát.

A főváros vonatkozásában az elmúlt öt évhez viszonyítva a 2020. évben volt a legnagyobb az elvándorlás mértéke, Pest megye pedig nagyarányú befogadója az elvándorló lakosságnak. A második legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron megye, majd Vas megye népességszáma gyarapodott. A folyamat eredményeként a korábban elégséges mértékű közműhálózati kapacitás a jövőben vélhetően egyre kevésbé elégíti ki a növekvő igényű szükségleteket.

Magyarországon a közműves ivóvízellátást, valamint a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító, működési engedéllyel rendelkező víziközmű-rendszerek közül 284 darab, azaz a rendszerek 10 %-a minősül olyannak, amely az év nagyobb részében (több mint felében) magas terhelés mellett működik. Műszaki szempontból akkor tekinthető egy víziközmű-rendszer magas terhelésűnek, ha annak kapacitáskihasználtsága eléri vagy meghaladja a névleges kapacitásának a 80%-át.