Áll a bál a nyugdíjkasszák körül

Az új előírások szerint ugyanis klasszikus portfólióknál legfeljebb 5, kiegyensúlyozottaknál 20, növekedésieknél pedig maximum 35 százalék lehet devizaeszközök aránya a portfóliókban. A rendelet kialakításának elsődleges indoka a pénztárak működési (árfolyamváltozásból adódó) kockázatainak a csökkentése volt, a pénztártagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás értékének védelme érdekében - közölte a Pénzügyminisztérium. Ehhez azonban elegendő lett volna a devizaügyletek fedezését előírni - állítják a pénztárak. A tárca ugyanakkor nem tagadja: a rendeletalkotás folyamatában áttekintették az államháztartási hiány finanszírozását érintő hatásokat is. Más szóval: a kormány nem bánná, ha a nyugdíjpénztárak az eddiginél több magyar állampapírt vásárolnának.

Bár a Pénzügyminisztérium azt állítja, a rendeletalkotás során figyelembe vette a pénztárak érdekeit is, a Világgazdaságnak nyilatkozó piaci szereplők mást állítanak. "Az egész szakma szerette volna megakadályozni ezt a kezdeményezést" - mondja Bába Julianna, az Axa Nyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke. "Az a szomorú, hogy ismét hosszú távú befektetésekkel próbálnak rövid távú problémákat megoldani" - teszi ehhez hozzá Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

A rövid távú probléma, hogy tavaly ősszel befagyott az államkötvénypiac, a kormány pedig az IMF hitelére szorult, hogy finanszírozni tudja az ország adósságait. A külföldiek tavaly szeptemberi csaknem 3400 milliárd forintos állománya ez év június végére 2200 milliárd alá esett, emellett a magánkasszák szintén eladóként voltak jelen a piacon. A pénztárak portfólióiban 2007 vége és 2009 első negyedéve között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint mintegy 300 milliárd forinttal csökkent a magyar állampapírok állománya.