Háztartások anyagi helyeztének változása az infláció és az energiaárak növekedésének hatására

2022. október 4. 09:50

Évtizedek óta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. második felében: az árak átlagosan 15,6 százalékkal voltak magasabbak, és ezen belül az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett leginkább. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat, hiszen olyan alapvető termékek, mint a rétesliszt, a margarin, a félbarna kenyér, a zsemle vagy éppen a trappista sajt a leggyorsabban dráguló termékek között van. Ennek a kérdőívünknek a segítségével a magyar háztartások anyagi helyzetéről szerettünk volna képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra.

Szinte nincsen már olyan magyar háztartás, amelyiket az egyre növekvő inflációs nyomás ne érintené súlyosan: olyan mértékben szálltak el az árak, hogy az emberek 80 százalékának rosszabb a pénzügyi helyzete, mint egy évvel ezelőtt - általánosságban ez derül ki a Pénzcentrum legújabb, 25 ezer olvasó által kitöltött, nem reprezentatív kutatásából.

Nagymintás felmérésünkben továbbá fény derült arra is, hogy elsősorban a fővárosi vállalkozók érzik úgy, hogy anyagilag még mindig stabil lábakon állnak, legkevésbé pedig az észak-magyarországiak; de a nyugdíjasok helyzete a legtöbb helyen egyenesen kilátástalan. Kitöltőink 90,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy év alatt az infláció hatására megváltoztak a pénzköltési szokásaik, és 73 százalékuk volt kénytelen elhalasztani nem létfontosságú kiadást az utóbbi 3 hónapban.

Demográfia

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 25 136-an vettek részt, nagyobb részük, 50,6 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 34,9 százalékuk 64 év feletti, 28,1 százalékuk 41 és 55 év közötti, 19,1 százalékuk 56 és 64 év közötti, 16,9 százalékuk 25 és 40 év közötti és 1,1 százalékuk volt 25 év alatti.

Lakóhely szerint 21,5 százalékuk él a fővárosban, 9,5 százalék Nyugat-Dunántúlon, 10,3 százalékuk Közép-Dunántúlon, 8,8 százalék Dél-Dunántúlon, 15,6 százalék Pest megyében, 12,2 százalék Dél-Alföldön, 12,6 százalék Észak-Magyarországon és 9,6 százalék Észak-Alföldön.

De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint a kitöltők 20,2 százaléka szakiskolát végzett, maximum érettségije 37 százalékuknak van, 22,2 százalékuk főiskolát végzett, 15,7 százalékuk pedig egyetemet. 3,9 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola és 1 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok (40,4%) és az alkalmazottak (48,8%), a vállalkozók 6,6 százalékban képviseltették magukat. A kérdésekre válaszolók 2,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkanélküli, 1,7 százaléka GYES-en, GYED-en, GYET-en vagy CSED-en van éppen, 0,3 százaléka pedig tanul. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők több mint fele (52,7%) házas, 16,2 százalékuk kapcsolatban él, 14,5 százalékuk egyedülálló, 8,2 százalékuk elvált, 8,4 százalékuk pedig özvegy.

Elemzéseink a kutatásról