Baljós számok gyülekeznek: beszakadhat a magyar sztárszakma

2021. január 18. 18:58

Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal - derül ki egy most elkészült kutatásból. Az átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. ("Programozd a jövőd") projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek. Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. 

Növekvő szakadék a piaci igények és a képzési kibocsátás között

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta - ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett - csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését

 - mondta el a kutatás kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül - megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén - összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

Két forgatókönyv a következő két évre: a piaci igény és az informatikusképzések kínálata közötti eltérés alapján akár 26 ezer szakember is hiányozhat a munkaerőpiacról

 "Az elmúlt években évente több mint ötezer új informatikai munkahely nyílt, és a növekedés üteme a közeljövőben csak gyorsulni fog" - mondta Vinnai Balázs. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló  "reális forgatókönyv" esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező "potenciális forgatókönyv" esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet. 

"A középiskolások körében a természettudományi szakok még mindig nem számítanak népszerűnek, ezeken a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ezért annak ellenére nem képzünk elég informatikust, hogy a kutatásban résztvevők közül a reál szakokra jelentkezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen IT-képzést tervez választani" - mondta. Az IVSZ elnök szerint "a szakokon továbbra is igen magas a lemorzsolódás, ami leginkább a középiskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza. A felvett diákok nem rendelkeznek elegendő háttértudással és készségekkel, így nehezen tudnak előrehaladni a felsőfokú tanulmányaikban."

A kutatásból kiderült az is, hogy 2 év múlva az egyetemi alap- és mesterképzés esetében is meghaladhatja a 10 ezer főt a hiány. (A képzési kibocsátást előrejelző modell az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adatainak elemzése alapján készült, így nem számol azzal, hogy ugrásszerű növekedés történne bármely képzési forma esetében.)

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A munkaerőpiaci kereslet és a képzési kibocsátás különbsége 2023-ra

Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is. 

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza. 

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett "A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban"  című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül  éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség - ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki. "Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást." 

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség. Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

  • A köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása;
  • Az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése;
  • Vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések;
  • Az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok; 
  • A szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása;
  • Nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett;
  • A hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2023.02.06 07:49
Kell-e tudás? És hogy szerezzük meg? És a gyerekeinknek hogyan adjuk át, ha bennünk megvan? Pláne, h...
hrdoktor  |  2023.02.06 06:28
A C-vitamin a legelső, legismertebb, legnépszerűbb táplálékkiegészítő, amely szinte minden család há...
legacykft  |  2023.02.03 17:49
A cégalapítók egyik legnagyobb kihívása, mikor a vállalat életében elérkezik az ügyvezetői szék átad...
perfekt  |  2023.02.03 09:59
A cikksorozat első részében áttekintettük a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállí...
laskainelli  |  2023.02.01 11:21
A rohanó világunkban könnyű szétcsúszni és túlvállalni magunkat, noha ennek az lesz az ára, hogy az...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

NAPTÁR
Tovább
2023. február 7. kedd
Tódor, Rómeó
6. hét
Február 7.
A házasság hete
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?