7 °C Budapest

40%-kal drágább a kínai munkaerő a magyarnál - hogy is van ez?

Pénzcentrum
2005. április 12. 09:15

Belgium, Svédország és Németország vezeti a munkaerőköltségekről összeállított minap megjelent európai listát, mely egyúttal a világranglista "élét" is jelenti. Az 50 ezer euró körüli éves foglalkoztatási költségek több mint négyszeresét jelentik a kelet-európai átlagnak, és közel tízszeres különbség mutatkozik a listavezető Belgium, és az Európai Unióban legalacsonyabb foglalkoztatottsági

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

költséget mutató Lettország között.

Hazánk az európai mezőny vége felé helyezkedik el az éves szinten közel 10 ezer eurós költségszinttel. Igencsak meglepő ugyanakkor, hogy a Mercer, a világ egyik legnagyobb humánerőforrás-gazdálkodással és kutatással foglalkozó intézete által publikált adatok szerint a kínai munkaerő éves összehasonlításban átlagosan 40%-kal drágább a magyarnál. Az adatok arra utalnak: nem véletlen az, hogy számos európai, illetve más kontinensbeli befektető egyre inkább a kelet-európai országok munkavállalóinak foglalkoztatásában gondolkodik.

A világ egyik legnagyobb humánerőforrás gazdálkodással és kutatással foglalkozó intézete, a Mercer a napokban jelentette meg tanulmányát az európai foglalkoztatottsági költségekről. Ez arra mutat rá, hogy tetemesek a foglalkoztatottsági költségkülönbségek az öreg kontinensen, melyek érdemben befolyásolhatják a befektetői döntéseket, illetve ezzel párhuzamosan a munkaerő áramlását is.

Az adatok szerint míg a legdrágábbnak számító Belgiumban éves szinten átlagosan 53,577 eurót tesz ki egy alkalmazott foglalkoztatására kiadott összeg, addig Lettországban mindössze 4.752 euró ez a kiadási tétel. Az első ábra csak a nemzeti átlagjövedelem alapján, míg a második a bérekre rakódó különféle járulékok alapján is rangsorolja az országokat.



Az átlagos munkaerő-költség az EU-ban 28,269 eurót tesz ki, szemben az USA 33,195 eurójával és a japánok 45,839 eurójával. Az adatok azonban "félrevezetőek" olyan értelemben, hogy ha a 10 új EU-tagot kivesszük az átlagszámításból, azt kapjuk, hogy az EU-15-ben a foglalkoztatási költségek 23%-kal az amerikai felett vannak. Igen érdekes például, hogy a belgiumi foglalkoztatotti költségszint 61%-kal (!), míg az ötödik helyezett Egyesült Királyságé 40%-kal magasabb az Egyesült Államokénál.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a jellemzően legjelentősebb tételnek számító társadalombiztosítási jellegű kiadások mekkora részarányt képviselnek a teljes foglalkoztatottsági költségeken belül. Kiugróan magas érték jött ki Kína esetében, Magyarország számos kelet-európai országgal a lista elején áll.

A magyarországi 9.946 eurós éves foglalkoztatotti átlagfizetés az EU-25 átlagnak mindössze a 35%-át teszi ki, míg az EU-15-nek mindössze 24%-át. A régiós versenytársak közül az alábbi táblázat alapján látható, hogy viszonylag magas a bérköltségszint, ami a regionális tőkevonzó képesség szempontjából kedvezőtlen tény.


A jelentés hazánk (illetve a négy visegrádi ország) szempontjából legnagyobb érdekessége, hogy a kínai munkaerő mintegy 40%-kal haladja meg a magyar munkaerő foglalkoztatási költségét. Érdemes ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy az indiai munkaerő (éves szinten 2,024 euró) mindössze 20%-a a magyarnak.


A részletes adatokból az látszik, hogy Kínában mind a nominális bérköltség, mind a korábban már kiemelt társadalombiztosítási járulék meghaladja a magyar szintet a Mercer adatai szerint, így a teljes foglalkoztatotti bérköltség is érdemben magasabb a magyarnál. Ez a megállapítás egyértelműen megkérdőjelezi az "olcsó kínai munkaerő" gyakorta hangoztatott szóösszetételt, amikor a magyar (illetve régiós) külföldi működőtőke-vonzó képességről beszélünk (pl. a vállalatok az olcsób munkaerő-költségek miatt tőlünk kitelepülnek Kínába.) A Mercer adatai alapján ezután inkább az "olcsó indiai munkaerőt" kell felhoznunk bizonyos vállalati döntések magyarázatakor...

Módszertani kérdések

A Mercer a foglalkoztatottsági költség kiszámításához (értelmezésünk szerint) a nemzeti átlagjövedelemhez (melyben a bérekre rakódó adóterhek is benne vannak) hozzáadja a társadalombiztosítási jellegű, a kötelező és a (foglalkoztató általi) önkéntes jellegű (pl. önkéntes nyugdíjpénztári, halálesetre vonatkozó biztosítási, rokkantsági, illetve orvosi) járulékfizetési díjakat, és ezek összegét tekinti az irányadó költségnek egy-egy ország esetében. Egyéb járulékok súlya a Mercer indoklása szerint túlzottan országspecifikus, és részarányuk a munkáltatók által fizetett költségeken belül elhanyagolható.

Amint arra a jelentés is utal, nem feltétlenül lehet szerencsés csupán a nemzeti átlagbéreket használni országok közötti befektetési döntés meghozatalához az egyes országokon belüli jelentős ágazati (és térségi) foglalkoztatottsági költségszintek miatt, ezeket ugyanis "elfedi" a nemzetgazdasági átlagos adat.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.26 09:06
  1. Nagyon nehéz pejsliből különbséget tenni méltóság és tisztelet között. Amikor a különbségre ké...
perfekt  |  2022.01.26 08:26
Tanulmányozva a mérleget, gyakran találkozhatunk a forrásoldalon a céltartalékokkal. Mindig felvetőd...
hrdoktor  |  2022.01.24 04:55
Amikor heti ritmusban vagy egy héten belül is változik a munkarendje, önt is fenyegetheti az egészsé...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 28. péntek
Károly, Karola
4. hét
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?