Itt az ingyenes segítség, bárki számára elérhető: ezt a számot hívjuk, ha nagy a baj

Az Európai Unió tagállamaiban minden év február 11-én emlékeznek meg az Egységes európai segélyhívó szám napjáról. A 112-es nap célja, hogy felhívja a figyelmet a segélyhívó szám fontosságára és megfontolt használatára. A segélyhívó számot több mint 30 évvel ezelőtt az Európai Unió kezdeményezésére hozták létre, hogy a bajbajutottaknak csak egy segélyhívó számot kelljen megjegyezni, ha segítségre szorulnak.

A 112-es telefonszám bárhonnan, bármilyen (mobil és vonalas) hálózatról körzetszám nélkül, ingyenesen hívható Európa összes országában. A legtöbb mobiltelefonon a billentyűzár feloldása nélkül is hívható. Sőt, még abban esetben is lehet 112-es hívást kezdeményezni, ha már kimerült a díjkeret a mobiltelefonon. Az egységes európai segélyhívó számra vonatkozó műszaki követelményeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 8/2020. (XII. 9.) rendelete írja elő.

Az Európai Unió tagállamai 1991-ben állapodtak meg arról, hogy bevezetik a 112-es segélyhívó számot. A kezdeményezés mára európai sikertörténetté vált: a több mint 40 különböző nemzeti segélyhívó szám helyett egy szám, a 112 hívásával elérhetővé váltak az ügyeleti központok Európa összes országában. Az egységes európai segélyhívó szám bevezetése az EU-csatlakozásnak is feltétele volt.

Az NMHH a kezdeteknél is jelen volt

Az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR-112) létrehozása adja meg jelenleg is a segélyhívások kezelésének alapját. Ez a rendszer egy összetett konzorcium munkája nyomán jött létre, melyben a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt a projektgazda, de részt vett benne a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató, valamint a szabályozási és a hírközlési szolgáltatók felé, moderációs szerepkörben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is. Két hívásfogadó központot alakítottak ki, az egyiket Miskolcon, a másikat Szombathelyen. A segélyhívásokat a vezetékes, illetve mobilszolgáltatók irányítják a miskolci és szombathelyi hívásfogadó központokba, ahol a bejelentett eseményről egy elektronikus adatlap készül, s a helyadatok alapján értesítik a rendőrség, a tűzoltók, illetve a mentők megfelelő tevékenységirányító központját, amennyiben tényleges segélyhívásról van szó. A hívások több mint 50 százaléka ugyanis nem valós segélyhívás.

A korábbi segélyhívó számokhoz, a 104, 105, illetve 107-es hívásokhoz képest a 112-es hívások azért hatékonyabbak, mert itt rögtön dönteni tudnak a diszpécserek, ha egy autóbalesethez nemcsak mentőket, hanem a tűzoltók speciális egységét is értesíteni kell, amire a balesetet bejelentő esetleg nem is gondolt. Ezért a továbbra is működő korábbi segélyhívó számokat is fokozatosan átállítják, hogy azok is a két hívásfogadó központba fussanak be.

Az okostelefonoktól tovább javult a helyzet

A segélyhívás helyének meghatározása igen fontos paramétere a gyors és hatékony segítségnyújtásnak, amire a mobilhálózatok korlátozott helymeghatározási képessége nem mindig elégséges. Az okostelefonok megjelenésével viszont sokkal pontosabban meghatározható a mobil segélyhívások helye a készülékben lévő intelligencia segítségével. A műholdas helymeghatározó rendszerek – az USA GPS Navstar rendszere, az európai Galileo, az orosz GLONASS és a kínai Beidu – segítségével az okostelefonok már 10-15 méteres pontossággal meg tudják határozni, hogy éppen hol tartózkodnak. Ezt használja ki a segélyhívások helyadatait automatikusan továbbító AML- (Advanced Mobile Location) rendszer. Ezt az alkalmazást mind az Android operációs rendszerbe, mind pedig az iPhone IOS rendszerbe integrálták, tehát nem kell semmit sem telepíteni hozzá.

Az e-segélyhívástól a fogyatékkal élők megsegítéséig

Az Európai Unió – felismerve, hogy mekkora jelentősége van egy országúti baleset esetén az azonnali segélyhívásnak és a pontos helymeghatározásnak – bevezette az e-segélyhívó rendszert, melyet 2018. március 31-e óta az ezen dátum után megjelenő új típusú személygépkocsikba és kishaszonjárművekbe a gyártóknak kötelezően be kell építeniük. Az Európai Unió ezt a rendszert egész Európában bevezette, így gyorsabban és pontosabban érkezhet a segítség. Sőt, akkor is megtörténik az automatikus riasztás, ha valaki éjszaka egy kevésbé forgalmas úton szenved balesetet.

A hazai segélyhívó rendszer ugyan elsődlegesen az interaktív beszédkapcsolatok kezelésére épült ki, de egyre több olyan lehetőség is rendelkezésre áll, ami megkönnyíti a segélyhívást, és akár több információt is el tud juttatni a hívást fogadó diszpécserhez, mint amit szóban el tudna mondani. Ezek a megoldások előzetes regisztráción alapuló mobilalkalmazások, ahol a mobiltelefon vagy a rajta futó alkalmazás is olyan kiképzésű, hogy egyetlen gomb megnyomásával el lehet indítani a segélyhívást, és máris rendelkezésre állnak a mentőorvos számára szükséges adatok. Ugyanakkor már az ESR-112 rendszer is képes az SMS-ben érkező üzenetek fogadására, így a halláskárosultak és a beszédképtelen személyek is tudnak kommunikálni a hívásfogadó központtal.