Komoly szerepet szán Brüsszel a vidéki önkormányzatoknak: itt vannak a részletek

Megállapodás született az unió hosszú távú költségvetéséről és az új koronavírus-járványt követő, helyreállítási csomagról az Európai Parlamentben. Az Régiók Európai Bizottsága (CoR) hangsúlyozta a megállapodás sürgős bevezetésének szükségességét a világjárvány okozta soha nem látott válság mihamarabbi orvoslása érdekében. A megállapodást 2020. november 10-én jelentették be, amikor az Európai Régiók Bizottsága Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Energiaügyi Bizottsága (ENVE) is online ülést tartott.

A szakemberek reagáltak az ezzel összefüggő kihívásokra egy új növekedési stratégiát építve, amely az Európai Unió gazdaságát olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökken; ahol a gazdaság növekedése független az erőforrás-felhasználástól; valamint ahol mindenkinek esélye van az érvényesülésre, és nincsenek elmaradott térségek.

Míg a városok és régiók eddig is a világjárvány elleni küzdelem élvonalában álltak, most még többet tudnak tenni az emberek egészségének megőrzésére összpontosító fellendülés biztosítása érdekében. Meggyőződésem, hogy a városaink és régióink képesek fenntarthatóbb és befogadóbb gondolkodásra, amivel elérhetjük az éghajlattal kapcsolatos törekvéseinket. Ébernek kell azonban maradnunk annak biztosítása érdekében, hogy a többszintű megközelítés garantálva legyen, és hogy az Európai Zöld Megállapodás célkitűzései valóra váljanak

– árulta el Juan Espadas, Sevilla polgármestere, az ENVE szakbizottság elnöke a HelloVidéknek.

Az ENVE szakbizottsági ülése az úgynevezett zöld ajánlat vitájával kezdődött, amelynek középpontjában a 2030-ig szóló éghajlat-változási célok elérése, valamint a zöld átmenet támogatása állt, helyi és regionális szinten. A tanácskozáson Rafal Trzaskowski varsói polgármester és Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes emlékeztetett arra, hogy a városoknak és régióknak közvetlen hozzáférést kell biztosítani az uniós forrásokhoz. A képviselők szorgalmazták a közvetlen partnerséget is az unióval a jobb tervezés és végrehajtás érdekében.

Az éghajlat-semlegességre való áttérés elérése érdekében a Zöld Egyezménynek alulról felfelé építkező megközelítést kell támogatnia. A helyi és regionális önkormányzatokra is ki kell terjeszteni a kötelező konzultációit, és fontos, hogy teljes mértékben vegyenek részt a nemzeti helyreállítási és rugalmassági tervek kidolgozásában, illetve végrehajtásában. Meggyőződésünk, hogy a régióknak és városoknak könnyebb és közvetlenebb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz. Javaslatot teszünk egy európai regionális adatbázis létrehozására, amivel nyomon lehet követni az éghajlattal kapcsolatos intézkedések helyi szintű végrehajtásának előrehaladását

– mutatott rá Andries Gryffroy, flamand parlamenti képviselő.

Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke szerint az éghajlatváltozás globális vészhelyzet, ezért az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást az éghajlat enyhítésével együtt kell kezelni. Hangsúlyozta, hogy a helyi és regionális önkormányzatok elkötelezettek a szén-dioxid-semleges Európa 2050-ig történő megvalósítása mellett, de még sok a teendő.

Az energiahatékonyság az elsődleges prioritás egy erőforrás-hatékony Európában. Energiarendszerünknek a megújuló energiák egyre növekvő részarányára kell támaszkodnia, rugalmasan integrálva a különböző energiahordozókat. Lehetővé kell tenni a különböző energiahordozók, többek között a villamos energia, a gáz és a hő zökkenőmentes áramlását a háztartások, a közlekedés és az ipar között, ami megalapozza a szén-dioxid-mentesítést, és ezzel csökkenti az EU 2050-es éghajlat-semleges célkitűzésének elérésének költségeit

– mutatott rá Gunārs Ansiņš, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció tagja.

Az Európai Bizottság most az ülésen elhangzottak alapján kidolgoz egy új, uniós alkalmazkodási stratégiát világos célokkal és mutatókkal, összhangban az aktív szubszidiaritás és az arányosság, a fenntarthatóság, a legfrissebb ismeretek, a kutatás és az innováció elvével.