Érik az új világrend: új nagyhatalom van születőben az USA, az oroszok és Kína árnyékában

Afrika fiatal népességének és gazdag természeti erőforrásainak köszönhetően óriási lehetőségeket rejt magában. Az ENSZ szerint 2050-re Afrika lakosságának több mint fele 25 év alatti lesz. Ez a demográfiai változás példátlan lehetőségeket teremt a gazdasági növekedés számára. 2000 és 2022 között a szubszaharai Afrika gazdasága évente lenyűgöző, 4 százalékos növekedést ért el, ami jóval meghaladja a 2,9 százalékos globális átlagot.

Afrika 54 országával és bőséges erőforrásaival jelentős növekedési potenciált kínál. Bár e potenciál nagy része még kiaknázatlan, egyértelmű tendencia, hogy az érdeklődés és a befektetések növekednek – vélekednek a Lendahand-csoport szakértői. Nagy kérdés, hogy valóban ilyen biztató jövő előtt áll-e Afrika gazdasága. Az Óbudai Egyetem Fenntartható Afrika Kutatócsoport vezetője a Pénzcentrum megkeresésére kifejtette: az álláspontok eltérőek Afrikai gazdasági kilátásait illetően.

A lendületes gazdasági növekedés valóban kimutatható és a kontinens több régiójában látványos is, de mindenképpen számolnunk kell torzító tényezőkkel is

– mondta Juhász Péter Gergő.

A növekedés mértéke sokszor azért ilyen magas, mert a kiinduló állapot extrém alacsony volt. Vannak olyan országok, illetve régiók, melyek egyéb területek rovására, esetenként a természeti kincsek mértéktelen és szabályozatlan kitermelésének köszönhetik a látványos fejlődésüket. A legtöbb esetben kijelenthető, hogy sem társadalmi, sem környezeti, sem pedig gazdasági szempontból nem fenntartható hosszútávon az elsőre pozitívnak tűnő tendencia.

Visszaüthet a magas népességszaporulat

A népességszaporulat ilyetén alakulása nem kizárólag előnyökkel jár, hiszen az infrastruktúra, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy nincsen felkészülve a megnövekedett lakosságszám megfelelő minőségű eltartására. Ez konfliktusokhoz (gyakran fegyveres konfliktusokhoz), elvándorláshoz, alultápláltsághoz vezet.

Természetesen amennyiben a kialakult helyzetet megfelelően kezeljük, a nemzetközi szakértők, a politikai/vallási tényezők olyan döntéseket hoznak, amelyek holisztikusan, tehát minden, de legalábbis lehetőség szerint minél több tényezővel számolnak a fejlesztési programok létrehozásánál, és a gyakorlatba történő átültetésénél, akkor van esély arra, hogy Afrika valóban a lehetőségek kontinense legyen hosszú távon is.

Az ENSZ legfrissebb becslése szerint Afrika népessége − a csökkenő halandóság és a magas termékenység miatt − a jelenlegi 1,4 milliárdról 2050-re 2,5 milliárdra nő. Mivel Kínában, Japánban, Koreában és az európai országokban a fiatal munkaerő számának erőteljes csökkenése várható, a világgazdaság erőteljes lassulásnak néz elébe, hacsak nem kap termelékenységi lökést a következő negyedszázadban Afrika népességéhez hozzáadódó egymilliárd fiataltól. Az afrikai fiatalok dinamizmusa központi szerepet játszik a világgazdaság jövője szempontjából – állítja a Lendahand-csoport.

Az optimista előrejelzés ellenére azonban ott van a nagy kérdés, sikerülhet a fiatalokat termelésbe állítani, ami nyilván a legjobb megoldás lenne a földrész számára, vagy esetleg munkahely hiányában csak újabb problémát jelenthet a demográfiai növekedés. Juhász Péter Gergő meglátása szerint a probléma kézzel fogható jelenleg is, ám van esély a kezelésére.

A szervezett munkaerő-átszervezés ideiglenesen hasznos a munkaerőhiánnyal küzdő fejlettebb országoknak, ugyanakkor gyakorlati tudást biztosít az afrikai fiataloknak. Ezt a tudást tudják kamatoztatni a későbbiekben a szülőföldjükön is. Gyakran azért nem képesek gazdaságélénkítő beruházásokat, illetve egyéb társadalmilag fontos beruházásokat létrehozni a kontinensen, mert hiányzik a megfelelő mennyiségű szakképzett munkaerő. Ez a metódus segítheti a lokális és a globális gazdaság működését is.

Miért nem gazdagok az afrikai államok?

Az elérhető gazdasági kimutatások szerint Afrika elégíti ki a világ bauxit-, kobalt-, arany-, mangán-, foszfát- és urán keresletének 31%-át. Ezen felül a króm- és gyémánt szükséglet 57%-át. Vagyis, az afrikai országoknak gazdagnak kellene lenniük, miközben a fekete földrész számos államában élelmezési válság van. Az optimista előrejelzések dacára sokak szerint megtörténhet, Nyugat és a fejlett ázsiai országok kijátsszák az 54 afrikai országot és a valóság keserű csalódás lesz.

Juhász Péter Gergő rámutatott, hogy nagyon fontos a holisztikus fejlesztési munkák kidolgozása és megvalósítása Afrikában, mert ennek hiányában a jelenlegitől is sokkal rosszabb, katasztrofális viszonyok kialakulása várható. A nyersanyagéhség nem csökken, hanem jól láthatóan növekszik világszerte. Az új technológiák alapját képezi mindaz, amit az afrikai bányákból gyorsan és olcsón meg lehet szerezni a hatalommal bíróknak. Meggyőződése, hogy kizárólag nemzetközi összefogással, a nagyhatalmak, multinacionális cégek, egyházak, nemzetközi szervezetek bevonásával lehet megállítani az emberéleteket követelő, természetromboló gyakorlatot.

A Fenntartható Afrika Kutatócsoport például a Kongói Demokratikus Köztársaságban dolgozik közel 20 éve a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület tagjaként. Testközelből tapasztalják azokat az embertelen atrocitásokat, amelyek jelenleg is tönkreteszik az egyszerű embereket. A fogyasztók világszerte hozzájárulnak a probléma finanszírozásához, hiszen használnak laptopot, okostelefont, elektromos autót, de ki kell találni egy olyan rendszert, ami nem rombol többet, mint amennyit épít – hangsúlyozta a Pénzcentrumnak végezetül a szakember.