Hiába mossák, ezért van annyi szuvas foga a magyaroknak? Nagyon sok múlik ezen az apróságon

Az Amerikai Fogászati Szövetség szerint a közösségi vízellátásban lévő fluorid a fogszuvasodás megelőzésének leghatékonyabb módja. "A közösségi víz fluoridálása több mint 25%-os csökkenést eredményezett a fogszuvasodásban mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében" - állapította meg egy 2023-as kutatás.

A fluorid természetes ásványi anyag, amely megtalálható a levegőben, vízben, talajban és növényekben. Egyes országokban kis mennyiségben a közüzemi vízellátásához is hozzáadják. Az USA-ban a lakosság 72,3%-a kap fluoridot a közösségi vízellátásban az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) 2022-es adatai szerint. A WHO szerint az egészséges határérték az ivóvízben 1,5 ppm.

A fluorid jótékony hatásai közé tartozik a fogzománc újjáépítésének segítése, az ásványi anyagok elvesztésének lassítása, a korai fogszuvasodás visszafordítása és a káros szájüregi baktériumok szaporodásának megakadályozása. Ugyanakkor egyes kutatások felvetik a túlzott fluoridfogyasztás lehetséges mellékhatásait. A leggyakrabban említett problémák a fogászati fluorózis és a csontvázfluorózis. Előbbi fehér foltokat okozhat a fogak felszínén, míg utóbbi ízületi fájdalommal és merevséggel járhat.

Bár egyes régebbi kutatások és anekdotikus beszámolok felvetettek egyéb egészségügyi kockázatokat is - például alacsony IQ-értékeket gyermekeknél, csontrákot, ízületi gyulladást és vesebetegséget -, a 2021-es kutatások megkérdőjelezik ezeket az állításokat. A tudományos közösség konszenzusa szerint a közüzemi vízellátásban vagy a leggyakrabban használt fogászati termékekben lévő alacsonyabb fluoridszinteknek nincs negatív hatása az egészségre. Csak a magas fluoridszintnek való hosszú távú kitettség okozhat problémákat.

Magyarországon nem tesznek a vízbe fluoridot

Az ivóvízbe nálunk nem tesznek pluszban fluort vagy fluoridot, ugyanakkor a földkéreg, kőzetek természetes flourid tartalma miatt mégis kerülhet az ivóvízbe. Ez azonban nem egységes, területileg nagy eltérés lehet abban, hogy mennyi fluorid van a vízben. Akárcsak a lágyvíz esetében a kalcimot, ha tujuk, hogy olyan helyen élünk, ahol nem tartalmaz fluort, fluoridot a víz, érdemes lehet más forrásból pótolni.

A fluorra vonatkozó felső határérték Magyarországon is 1,5mg/l, alsó határérték nincs, viszont a fogzománc képződés szempontjából fontos mikroelem 0,5mg/l koncentrációban való jelenléte egészségügyi szempontból előnyös. Viszont hazánkban ezt az értéket az ivóvíz fluortartalma nem, vagy csak nagyon kevés helyen éri el. Ugyan az élelmiszerekben, fogkrémekben van fluor, gyakran ez még mindig kevés.

Az NNGYK friss ivóvízminőségi jelentése szerint a fluorid a földkéregben természetesen előforduló elem, számos kőzet alkotóeleme, átlagos koncentrációja 0,3 g/kg. Egyes területeken, ahol fluoridban gazdag kőzet található, a talajvízben nagy fluorid koncentráció tapasztalható. A felszíni vizekben a fluorid koncentrációja 0,01 és 0,3 mg/l között mozog. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki a magyar csapvízről: itt a térkép a legveszélyeztetettebb településekről 2024-ben

A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak.

A víz kalcium tartalma hatással van a fluorid oldékonyságára, kis kalcium tartalmú talajvizek esetén nagyobb fluorid koncentráció tapasztalható. Az elsősorban geológiai eredetű fluorid kioldódás mellett antropogén hatás (pl. alumíniumgyártás) is vezethet a víz nagyobb fluorid koncentrációjához.

Optimális mennyiségben (0,5 - 1,5 mg/l tartományban) a fluorid véd a fogszuvasodás ellen, megfelelő mennyisége, főleg gyerekkorban kiemelkedően fontos.

Az európai országokban az ivóvíz túl kicsi fluorid tartalma miatt a kritikus korosztályt tablettával látják el, és fluoridos fogkrém használatát szorgalmazzák. Az ivóvíz nagy fluorid koncentrációja ezzel szemben enyhébb esetben a fogzománc elszíneződését okozza, súlyosabb esetben csontrendszeri elváltozásokhoz, illetve súlyos fogzománc-sérüléshez vezethet (fluorózis).

Az NNGYK azt írja: megállapítható, hogy 14 mg/nap fluorid bevitel károsíthatja a csontvázat, 6 mg/nap összes bevitel alatt viszont szintén problémákat okozhat. Az ivóvíz fluorid tartalmának határérték alá csökkentése az
Ivóvízminőség Javító Program egyik fő célkitűzése volt. A fluorid bevitel nagyban függ a fogyasztott víz fluorid koncentrációjától és a vízfogyasztási szokásoktól. Az egyéni vízfogyasztás függ a hőmérséklettől, páratartalomtól, egészségi állapottól, testmozgástól és az étrendtől.

Gyakorlatilag az összes élelmiszer legalább nyomokban tartalmaz fluoridot. A zöldségek és a gyümölcsök kis mennyiségben tartalmaznak fluoridot (0,1-0,4 mg/kg). Nagy fluorid tartalmú élelmiszerek az árpa és a rizs (2 mg/kg), a halak (2-5 mg/kg, szardíniák és egyéb egészben fogyasztott halak esetén 370 mg/kg) és a tea (400 mg/kg száraz anyag). Viszont az élelmiszerek fluorid tartalma is nagyban függ az előállításához felhasznált víz fluorid tartalmától

Összefoglalva, a fluorid expozíció nagyban függ a fogyasztott élelmiszerek és ivóvíz fluorid tartalmától, élelmiszer- és vízfogyasztási szokásoktól, a használt fogápolási szerektől. A fluorid bevitel területenként
és egyénenként nagyon eltérő lehet. A fluorid bevitelt növelheti ezen kívül a teafogyasztás, illetve a nagy fluorid tartalmú szén alkalmazása is. Az emésztő szervrendszeren és a légzőszerveken át fluorid nagy része (70-90%) felszívódik, a keringési rendszerrel gyorsan eloszlik, a szervezetbe jutott fluorid 99%-a a kalciumban gazdag szövetekben, csontokban és a fogakban található.

Érdemes lehet megnézni a legfrissebb jelentést a településről, ahol élünk: ez alapján kiderülhet, hogy túl kevés fluoridot viszünk be a víz által, vagy más ásványi anyagot. Érdemes lehet ezeket más forrásokból pótolni. Ha pedig alkalmazunk valamilyen vízszűrő berendezést, akkor érdemes utánanézni, az mit is szűr ki pontosan! Ha a hasznos anyagokat is, mint például a magnézium, akkor gondoskodnunk kell róla, hogy más úton vigyük be azt.