Itt az EU brutális mentőcsomagja: 100 milliárd euróból mentik a munkahelyeket
A támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
A támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
Március közepén a koronavírus következményeként erősen romló gazdasági közhangulat olvasható az IDEA Intézet közvélemény-kutatásából. Igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság egészére éppúgy, mint a saját háztartással kapcsolatos várakozásokra. Az aktív keresők egynegyede 2020. március közepén tart attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus következményeként.
Bezártak a mozik, színházak, elmarad a legtöbb rendezvény a március-áprilisi szezonban, de a vendéglátás és idegenforgalmi szektor is leállt, ez pedig rengeteg ember munkáját fenyegeti. Közvetve nagyon sok más területet is érinteni fog.
Manapság már nem szabadna csupán a megérzésekre hallgatva döntéseket hozni a HR (Human Resources - Humánerőforrás) területén. Eleinte a HR leginkább az operatív feladatokra összpontosított, azonban a 2000-es évek óta döntéseik sokkal inkább stratégiai indíttatásúak. Az igazat megvallva az emberek többsége sokszor csupán szükséges rosszként tekint a HR osztályra, akik többnyire akkor bukkannak fel, ha valamilyen rossz hírt kell közölni.
Szinte biztos, hogy mindenkinek volt olyan kollégája, aki hajnalban már bent ült az irodában, este pedig ő kapcsolta le a villanyt. Sokan összekeverik a jó hozzáállást a teljesítménnyel, ami hosszabb távon felettébb káros lehet mind a munkahelynek, mind a munkavállalónak. Vélhetően nálatok is van legalább egy mártír. Lehet, hogy te? Íme öt jel, amiből kiderítheted!
A koronavírus nemzetközi elterjedése miatt a cégeknek fel kell készülnie arra, hogy a megbetegedések és az esetleges hatósági intézkedések érdemben befolyásolják a vállalatok működését. Ezek a főbb szabályok.
Vajon a mai középiskolások, az úgynevezett "digitális bennszülöttek" akik ki sem bújnak a mobiltelefonjaikból, rendelkeznek azokkal a digitális kompetenciákkal, melyekre szükségük lesz majd a munkaerőpiacon, ahová 5-10 éven belül kilépnek? Az egyszerű válasz erre az, hogy nem. De, hogy mégis miért nem, erre pedagógusok, oktatási szakértők válaszoltak, sőt, fény derült arra is, hiába szerepel 421 alkalommal az új Nemzeti alaptantervben a "digitális" szó, arra nem készíti fel a diákokat, amire valóban szükségk lesz a leendő munkahelyükön.
A munkahelyváltásnak, vagy annak, hogy valaki boldogtalan a munkájában, vagy egyenesen utálja az állását, sok oka lehet az unalmas folyamatoktól kezdve a túl kevés fizetésen, állandó túlórázáson át odáig, hogy a főnök elviselhetetlen. A legtöbben, amikor már tényleg kritikussá válik a helyzet, elkezdik fontolgatni a váltást, de ezt egyrészt nem mindenki teheti meg, másrészt van más megoldás is.
A jó munkahely legfontosabb ismérvei között szerepelnek a bizalmi munkatársi kapcsolatok, a pontosan tisztázott feladatkörök, az ezzel kapcsolatos hatékony kommunikáció, valamint a folyamatos, pontos visszajelzés az elvégzett munkára.
Lassanként Magyarországon is beköszönt az új korszak.
Akik ugyanahhoz a céghez mentek vissza a szülési szabadság után, ahonnan elmentek, 68 százalékuk ugyanabban, 17 százalékuk más, 10 százalékuk viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját. A munkavállalók több mint fele úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora után térne vissza a munkájába.
Mi történt?
A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába, a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként. Megközelítőleg 1000 munkahelyet érint az intézkedés.
Tavaly novemberben is magasan állt a magyar munkavállalók saját állásuk iránt érzett bizalma, az pedig fontos fejlemény az egy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy egyre optimistábbak egy új munkahely megtalálásával kapcsolatban. Több részmutató pedig arról tanúskodik, hogy a munkaerőpiaci stabilitás már a csökkenő munkavállalói motivációban is visszaköszön, derül ki ey friss munkaerőpiaci kutatásából.
Keleten rossz a helyzet igazán.
Hazánkban és a régió országaiban egy munkatárs elvesztése átlagosan 630 ezer forintba kerül egy cégnek, de a szükséges tapasztalattól és szakterülettől függően ez az összeg az 1,2 millió forintot is meghaladhatja. Emellett egy új munkatárs toborzásának és beilleszkedésének költségei minimum egy ötödét teszik ki az illető éves bérének - hangzott el a CX-Ray által szervezett Kagyló Díjátadó Gálán. Szakértők szerint a jelenlegi munkaerőpiaci kihívásokra a szervezetfejlesztés adhat választ, melynek most a legjobb gyakorlatait is díjazták. A fődíjat a Metropolitan Egyetem nyerte el.
A hazai vállalatok vezetői jellemzően ezekben a hetekben folytatják le az évi rendes teljesítményértékelő megbeszéléseket, mely sokaknak igazi nyűg, púp a háton. Ám ha kötelező kellemetlen percek helyett inkább úgy gondolunk rá, mint fontos és értékes lehetőségre, akkor feltehetően máris szívesebben vágunk neki. Összegyűjtöttük, mik azok a témakörök, amiket feltétlenül fel kell hozni egy ilyen megbeszélés alkalmával, és mi az, amiről inkább ne beszéljünk. Egyik ilyen a pénz: ne ilyenkor kérj fizetésemelést!
A munkahely elhelyezkedése a legfontosabb, amikor állást keresünk.
A magyar munkavállalók ötödének rugalmasak a főnökei, míg nyolc százalékuknak minden lépését figyeli a munkáltatója. Van, ahol pontos irányelvek szabják meg például, mit posztolhatnak a kollégák a közösségi médiában, míg másoknak rendszeresen átvizsgálják a csomagját a munkahelyre be- és kilépéskor.
Nincs egyezség a garantált bérminimum és a jövő évi minimálbér mértékéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között. A felek a Pénzügyminisztérium 2019 egészére vonatkozó makrogazdasági adatokra várnak.