A Rajna alacsony vízállása lassítja a szállítást, növeli a költségeket és a magyar gazdaságra is hatással lehet.
Az eladók többsége még mindig átmeneti problémának tekinti a tó ökológiai válságát, ezért a tóparti lakások és nyaralók árai továbbra is magasak.
Az egyik legértékesebb hazai ártéri élőhely is küzd a kiszáradással. Gemencen a 90–100 éves kocsányos tölgyek nagy része a 2022-es aszály óta elpusztult, és a helyzet azóta sem javult.
Döbbenetes képek készültek a Velencei-tóról, amelynek vízszintje drámaian alacsony. Dr. Gusztáv Jakab ökológus fotóriportja bemutatja, hogyan hat a klímaváltozás a tó állapotára.
A 60 hektáros Gói-tói Holt-Tisza vízszintje drámaian lecsökkent, ezért a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége az utóbbi napokban sürgős halmentést hajtott végre.
Három év alatt 120 centimétert csökkent a tihanyi Belső-tóban a vízszint, idén már egyértelműen a kiszáradás jeleit mutatja.
Teljesen kiszáradt, csupán némi növényzet és sárfoltok emlékeztetnek arra, hogy valaha vízfelület volt a területen.
Egy nyaralás pillanatok alatt rémálomba fordulhat – ezt saját bőrén tapasztalta meg egyik olvasónk, aki Horvátországban lett rosszul a nagy melegben.
Magyarországon a meteorológiai aszály mellett már hidrológiai aszály is kialakult, ami a tavak és folyók vízszintjének jelentős csökkenését eredményezi.
A Balaton vízének hőmérséklete jelenleg 6 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.
Őrült aszály, kiszáradt kutak, eltűnő talajvíz... Súlyos vízválság van Homokhátságon, a hazai szakemberek szerint a teljes kiszáradás küszöbén a Duna–Tisza köze.
A kazahsztáni és magyarországi szikes és sós vizek táplálékhálózatát, planktonösszetételét és a vízimadarak táplálékláncra gyakorolt kettős szabályozását hasonlították össze.
A G11.17-es törzs már több évetizede jelen van, és tavaly Európa egyes részein is hirtelen emelkedést tapasztaltak az esetszámokban.
A klímaváltozás hatásai erőteljesen érintik a Duna–Tisza közét, amely európai viszonylatban is igen sérülékeny, súlyos környezeti gondokkal küzdő régió.
Több kilométer hosszan elpárolgott minden víz a békési tavakból, és nem látszik, hogy jönne a nagyon fontos eső.
Teljesen rendben van a Balaton és a Velencei-tó vízszintje, mindkettő olyan ütemben csökken, ahogy az egy átlagos száraz, meleg nyáron lenni szokott.
Egyre gyakrabban száradnak ki itthon is a hegyi patakok, amire az élővilág és a környezet nincs felkészülve.
A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik.
Az sem mindegy, milyen fajta kiszáradásban szenvedünk, ugyanis ha a szervezet sóháztartása is felborul, akkor nagyobb baj is lehet.
Egyre inkább úgy gondolnak az emberek a magyar tavakra, mint a Balaton vagy a Velencei-tó, mint potenciális befektetési lehetőség.
