2020 decemberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 500 ezer fő volt. A 2020. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer fő volt. A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottaknak a száma csökkent - közölte a KSH.
Akár 200 ezerrel több munkanélküli is lehet Magyarországon a KSH által mért adatnál - írja cikkében a GKI.
Ilyet még egy ország kivételével sehol sem látni.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma november első napjaira 300 ezer alá esett Magyarországon - mondta Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Augusztusban előzetes becslés szerint 4 millió 514 ezren, így idén először ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak - jelentette Heti monitor című kiadványában pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A monetáris tanács kamatdöntő ülést tart a jövő héten, emellett több statisztikai adat is megjelenik, a május-júliusi foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, továbbá a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának második negyedéves statisztikáját is közlik.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek. A 2020. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer fő, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb - derült ki a KSH adataiból.
Az EU-ban is nagy gond az alkalmi munkaerő hiány.
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat - mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva, hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
2019-ben a magyar dolgozók 6,6 százaléka számított ideiglenesen alkalmazott munkaerőnek, ez körül-belül 290 000 munkavállalót jelent. Nekik gyakorlatilag, határozott idejű munkaszerződésük okán meg vannak számlálva a napjaik, hiszen ha lejár a kontraktus, könnyen lehet, hogy örökre elveszítik addig végzet munkájuk. Különösen igaz ez most, a koronavírus-járvány okozta válság idején.
A koronavírus-járvány kezdete óta százszorosára nőtt az érdeklődés egy-egy betöltetlen kereskedelmi, szállítási vagy raktározási pozíció iránt; a jelentkezők többsége csak átmenetileg helyezkedne el ezekben a munkakörökben, például azért, mert eredeti foglalkoztatójuk leállásra kényszerült és nem tud bért fizetni.
A zuhanás előtt.
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
A munkaerő-kölcsönzés foglalkoztatási időtartama sok esetben határozatlan idejű, a gyakornokokat pedig saját állományba veszik át a kölcsönvevők. A legmagasabb foglakoztatási napok a HR, toborzási és kiválasztási, valamint a közösségi média specialisták esetében jelentkeznek. Legrövidebb időt laboratóriumi minőségellenőr, betanított munkás, húsfeldolgozó és hulladékgazdálkodási munkatárs pozíciókban töltenek a munkavállalók.
Rehab adó csökkenése, szocho kedvezmény, szakképzési hozzájárulás alóli mentesség, kommunikálható társadalmi felelősségvállalás, erősebb csapatszellem, megújuló szervezeti kultúra, érzékenyebb munkavállalók. Csak pár a vállalatok számára előnyös következmények közül, amiket a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő emberek alkalmazása hoz magával.
Korlátokba ütközik a foglalkoztatottság további bővülése.
Csökkent decemberben az álláskeresők száma éves szinten. 2019. decemberében 2,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest; a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a decemberi zárónapon 234 900 álláskereső szerepelt.
Csökkentek a közterhek, egyszerűbb lett a rendszer. A cafetéria, nyugdíjas foglalkoztatás, egészségbiztosítás, örökbefogadói díj, nagyszülői GYED, nagycsaládos adókedvezmény, sportolók adómentessége, és a diplomás GYED terén történtek a legfontosabb változások.
Tizenegy éves mélyponton stagnált novemberben az euróövezeti munkanélküliségi ráta az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön publikált kimutatása szerint. Az Európai Unióban a statisztikák kezdete óta a legalacsonyabb szinten áll a munkanélküliségi ráta.
Egyre népszerűbb a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a cégeknek gazdasági érdekeik mellett szociális szempontokat is mérlegelniük kell.
