Az okok szerteágazóak, és nehéz pontosan egyet kiemelni, ami teljesen indokolná ezt a mértékű különbséget.
Megsokasodhatnak a magyar bíróságokhoz benyújtott keresetek, ugyanis ez infláció miatt a korábban megállapított gyermektartási díjak aligha fedezik a gyermekek szükségleteit.
Miközben Magyarországon az egy kilós Barilla tészta több mint 2000 forint, addig Olaszországban és Franciaországban 600-800 forintba kerül.
Amennyiben az ársapkát a kormány kivezeti, akkor lehet még egy egyszeri megugrás a hatósági áras termékekre vonatkozóan a szakértő szerint.
Emészteni kezdte a cafetériák értékét az infláció. Alig több mint 10 százalékkal emelték a juttatásokat átlagosan a cégek.
John Alla kifejtette, jó ideig azért nem lehetett például egy bizonyos konzervet kapni náluk, mert öszevesztek a beszállítóval.
Az utóbbi időben már egyre több szakmai szervezet beszélt arról, hogy itt az ideje kivezetni az élelmiszerárstopot, mert káros a magyar gazdaságra.
Az infláció még mindig gyorsabban nő, mint a magyar nyugdíjak a szakértő szerint. Így a januári 15 százalékos emelés már most borítékolható, hogy kevés lesz.
Hiába nőttek az elmúlt fél évtizedben magasan a keresetek Magyarországon, 2022-ben annyira eldurrant az infláció, hogy jóval kevesebb élelmiszert tudunk vásárolni.
Várhatóan óriási drágulással lehet majd szembesülni az ársapkákkal ellátott élelmiszerek körében, ha az azokra vonatkozó árstopot feloldják.
Tovább emelkedtek az élelmiszerek árai Magyarországon, és az Eurostat adatai szerint majdnem elérték az 50 százalékos inflációt decemberre.
Amit látunk, az egyértelműen ciklusforduló, amire már egy ideje számíthattunk is egy ilyen hosszú és látványos növekedési periódus után - véli a szakértő.
2021 decembere óta a csempe ára több mint 70 százalékkal emelkedett, míg a laminált parketta több mint 50 százalékkal került többe 2022 decemberében, mint egy éve.
A társasházaknál lakásonként minimum 3000 forint körüli növekedés várható - árulta el a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.
A legmagasabb infláció decemberben az EU-ban Magyarországon volt, 25,0 százalékos az Eurostat adatai szerint. A KSH 24,5 százalékot mért.
A bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők.
2020-ban is a kispénzűek és a nyugdíjasok voltak az infláció nagy vesztesei, úgy a 2022-es, válságokkal teli évben is ők húzták a rövidebbet.
A fővárosi árak nem a magyar pénztárcákhoz lettek szabva: egy család egy fél nap alatt simán el tudna tapsolni 60-70 ezer forintot úgy, hogy ebben főétkezés nincs is benne.
A budaörsi áruházába betérve azzal szembesültünk, hogy januárban több termék, bútor ára újfent megváltozott.
Az élelmiszerek ára a teljes népességre vetítve 44,8 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasok azonban nem "úszták meg" ekkora drágulással.
