Január 12-én, vasárnap földközelbe, négy nap múlva, január 16-án pedig a Nappal való oppozícióba, vagyis szembenállásba érkezik a Mars.
Péntekről szombatra virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj.
Szombaton este kerül oppozícióba, vagyis a Földdel való szembenállásba a Jupiter. A gázóriás fényessége és látszó átmérője is ekkor lesz a legnagyobb.
Karácsony és szilveszter napja sem marad majd látványosság nélkül, így mindenképpen érdemes ebben a hideg, téli hónapban is felnézni az égboltra.
Az Orion vörös szuperóriás csillaga, a Betelgeuze fényváltozásainak új elemzése arra utal, hogy az óriáscsillagnak van egy eddig ismeretlen kísérőcsillaga.
Ahogy az év egyre hűvösebb időszakához érünk, az éjszakák is egyre hosszabbak lesznek.
A Jupiter Európa nevű holdjának kutatására indult a világűrbe hétfőn a NASA Europa Clipper űrszondája és ezzel megkezdte 3 milliárd kilométeres, 10 évig tartó küldetését.
A megfigyeléshez érdemes olyan helyet választani, ahol minimális a fényszennyezés.
Cikksorozatunk második részében a Bikavér és a Csillag hazájába látogatunk.
Péntektől esténként várhatóan szabad szemmel is megfigyelhető lesz a nyugati égbolton feltűnő C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökös.
Jövő héten kedd este együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz a délkeleti horizonton, majd szorosan összefonódva emelkednek egyre magasabbra.
Szeptember 22-én bekövetkezik az őszi nap-éj egyenlőség, egyben beköszönt a csillagászati ősz.
Az odaítélés folyamatát számos rejtély övezi, a legtöbb étterem például sosem tudja meg, kik voltak az ítészek, mikor jártak ott.
A Perseidák meteorraj sokakat ösztönözhet rá, hogy feküdjenek ki néhány percre vagy akár órára a csillagos ég alá augusztus 12-én.
Távcsöves bemutatókkal, csillagászati előadásokkal, hullócsillaglesekkel és Nap-megfigyelésekkel is várják az érdeklődőket az Egy Hét a Csillagok Alatt program keretében.
Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton.
A hónap főszereplője tagadhatatlanul a Hold lesz, amint vékony sarlóként együtt áll egyéb nevezetes égitestekkel, majd egyre csak növekedve eléri a teliholdat.
Szerda este tíz órától különleges égi jelenséget figyelhetünk meg: a Hold és az Antares csillag együttállását.
A jelenség bármelyik nap bekövetkezhet, ennek során az objektum nagyjából olyan fényesnek látszik majd, mint a Sarkcsillag.
Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal, a jelenséget pedig szabad szemmel is meg lehet majd figyelni a koraesti égen.
