2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége.
A beruházások növekedése jelentős, ez húzta fel az idei GDP-növekedést, de a háztartások fogyasztása is jelentős volt, ez pedig a nagyobb mértékű bérkiáramlásnak köszönhető. Elemzők szerint a bérnövekedés idén is 10 százalék fölött lehet.
Itt a friss inflációs jelentés.
Fizetésemelésben élen jár Magyarország: az EU statisztikai hivatalának a munkáltatói bérköltségváltozást elemző adatsorai szerint a 28 uniós tagállam közül 2017-hez képest Magyarországon nőhettek legnagyobb mértékben a bruttó keresetek.
Elég nagyot kellene ugrania a hazai fizetéseknek.
Már egy ideje tudható és tapasztalható is, hogy komoly kihívásokkal küzdenek a hazai munkáltatók: szinte sehol sincs elegendő, megfelelő képzettségű ember. A Pénzcentrum is keresi a választ a munkaerőpiac kérdésekre: az oldalon 2018 elején elindított HRcentrum interjúsorozatában a legjelentősebb, a legtöbb embert foglalkoztató hazai vállalatok, mint például a Mercedes-Benz, az SAP, az OTP, vagy éppen a Lidl és a SPAR hr vezetőivel készítettünk interjút. Kíváncsiak voltunk véleményükre, tapasztalataikra a munkaerőhiányról, az elvándorlásról, toborzásról és a munkaerő megtartásáról.
A tervek szerint a jelenlegi bruttó 748 ezer forintos képviselői alapilletményt 1 millió forint körüli összegre emelnék. Emellett a védikéi képviselők albérleti támogatása is nőhet, mondván Budapesten igencsak elszálltak az ingatlan árak.
2018-ban Magyarországon várható a legnagyobb bérnövekedés.
Többet a melósnak, kevesebbet a vállalatnak.
Nyakunkon a kánaán?
Tetemes hátrányban a kisboltok.
Mutatjuk mennyivel keresünk többet.
A jelenlegi 47 százalékról 30-35-re csökkenhetne a közteher mértéke.
