Komoly változás készül a magyar lakáspiacon? Mutatjuk az árulkodó jeleket

A következő év valószínűleg kihívást jelent majd az ingatlanpiacok számára, ugyanakkor lehetőséget teremt a magasabb hozamok elérésére és a hosszú távú értékteremtésre is. A magasabb hitelkamatlábak árnyékában a fellendülés jelei 2023 első felében csalókának tűnhetnek. A magánpiacok nem olyan likvidek, mint az államiak, és mivel árképzési trendjeik hajlamosak késéssel követni a többi eszközosztályt, a következő év első két negyedévében folytatódhat a visszaesésük. De éppen ez lesz az az időszak, amikor a vevők a legerősebb alkupozícióval fognak rendelkezni.

A hozamok tovább fognak emelkedni, hogy tükrözzék a szigorúbb pénzügyi feltételeket, de a Fidelity nem számít az 1990-es években tapasztalthoz hasonló ciklusra, és arra sem, hogy az árfolyamok a globális pénzügyi válság idején látott mélypontra süllyednek. Még mindig rengeteg vevő van az ingatlanpiacon, és mivel a magánpiaci befektetések számos jól diverzifikált portfólió kulcselemévé váltak, nem valószínű, hogy a tőke nagyobb mértékben kivonulna erről a területről.

Inkább arra számítunk, hogy az előttünk álló ciklus viszonylag rövid lesz. Ha a kamatláb-szintek elkezdenek stabilizálódni, akkor szerintünk a jövő év közepéig a legtöbb értékeltség korrekciója is megtörténik majd. Ahogy a piac közeledik a mélypont felé, a hosszú távra elhelyezhető tőkével rendelkező befektetők előtt megnyílik pár érdekes lehetőség

- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Visszatér az észszerű árazás

2023-tól a feltételrendszer alapvető erősödését várjuk. Az alacsony kamatokkal jellemezhető hosszú időszak után, melynek során sok-sok ingatlan a minőségétől függetlenül szinte ugyanazt a „szabvány” hozamot termelte, most eljöhet a racionálisabb árazás időszaka, mely előkészíti a terepet az ágazatok, ingatlantípusok és helyszínek között jobban differenciált hozamok számára, melyeket az aktív befektetők kihasználhatnak.

A legnagyobb különbség a fenntartható és a nem fenntartható épületek között alakulhat ki. Az energiaárak emelkedésével egyre fontosabbá válik az épületek energiahatékonysága, emellett a változó előírások miatt folyamatosan szigorodnak a fenntarthatósági elvárások is. EPC-minősítés, SFDR-rendelet − a témával kapcsolatban se szeri, se száma a különböző betűszavaknak, főleg Európában, így a következő néhány év hatalmas lehetőségeket és kockázatokat rejt magában azok számára, akik képesek elébe menni a változásoknak, illetve akik lemaradnak.

Egyes épületek végképp a partvonalra kerülnek, mivel a tulajdonosuk nem lesz képes kiadni őket, ha nem tudnak megfelelni a minimum-követelményeknek. Ez nem csak a szabványokat nem teljesítő épületeket sújtó „barna diszkontot” fogja növelni, hanem a követelményeknek megfelelő ingatlanok által rövid távon elérhető, aránytalanul magas „zöld prémium” mértékét is, főleg, mivel az igazán jó minősítésű épületekből meglehetősen szűk a kínálat a piacon.

Középpontban a cashflow

Végül, 2023 lesz az az év, amikor az ingatlanpiacok árazási környezete visszatér az alapokhoz. Miután az ágazatba áramló mind nagyobb tőkemennyiség miatt csaknem egy évtizeden át zajlott az egyre nyomottabb hozamok utáni hajsza, mostantól a hangsúly a cashflow-n lesz – vagyis azon, hogy ahol csak lehet, fenntartsuk a jövedelem mértékét, vagy éppen növeljük − ha magasabb hozamot kínáló eszközök megszerzésére nyílik mód. Az alfa fontossága továbbra sem csökken, de ez sokkal inkább az épület minőségétől és az ingatlankezelő hatékony működésétől függ majd, mint a korábban jellemző tényezőktől, például a történelmileg alacsony kamatoktól vagy a kiemelt lokációtól.