Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa: sok magyar tudomást sem vesz róla, 2025-ben jöhet az összeomlás

Egy sor javaslatot tett le a Gazdaságfejlesztési Minisztérium asztalára nemrégiben a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Pénztárszövetség a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban. Mint a Portfolio írja, az öngondoskodási piac résztvevői azért is látták elérkezettnek az időt erről egyeztetéseket kezdeményezni, mert az új nyugdíjrendszer bevezetéséig - amely elkerülhetetlen - már két teljes év sincs hátra.

A javaslatok között szerepel "a lengyel módszer", az állami támogatások valorizációja, az szja-visszatérítés sávossá alakítása, felturbózott nyugdíjkötvény és lakossági állampapírok, az értékesítési csatornák szélesítése és életjáradék-szerű kifizetése is. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, ők melyik típust támogatnák, melyik lenne a legjobb ráncfelvarrás a magyarországi nyugdíjrendszernek?

Miért van erre szükség?

A magyar nyugdíjrendszer, ha nem is két vagy öt év múlva, de belátható időn belül olyan súlyos finanszírozási gondokkal nézhet szembe, amely fenntarthatatlanná teszi. Ezzel tisztában van a kormányzat is, éppen ezért a jelenlegi gazdaságpolitika egyik fontos feladata, hogy 2025-ben új rendszert vezessen be.

A Pénztárszövetség és az öngondoskodási piac szereplői több javaslatot is a kormány elé tárnak, emellett tudjuk azt is, hogy még ez év végéig elkészül az a nemzetközi tanulmány, amely alapján a kormány és a gazdasági vezetők további ötletekkel állnak elő - vagyis papíron lesz idp megvitatni, mi lenne a legjobb a magyar időőseknek és azoknak is, akik csak akár tíz vagy tizenöt év múlva lesznek olyanok, akik nyugdíjra jogosultak.

Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője a Pénzcentrumnak azt mondta: a rendszer valóban komoly reformra szorul, így nem lehet elég korán elkezdeni az erről való egyeztetéseket.

Megfontolandónak tartok minden olyan javaslatot, amely a magyar nyugdíjrendszer erősebb és hatékonyabb feltőkésítését célozza. Jelenleg sajnos Európa sereghajtói közé tartozunk a nyugdíjcélra felhalmozott megtakarítások mennyiségét illetően: az EU-átlag GDP-arányosan 38%-ra tehető, míg hazánkban ugyanez alig 5%. A lemaradásunk fő oka, hogy gyakorlatilag hiányzik a nyugdíjrendszerünkből a második pillér, mindössze az első pillér (folyó finanszírozású állami nyugdíj) és a harmadik pillér (önkéntes megtakarítások) léteznek. Ezen a téren nagy szükség lenne az előrelépésre, de kérdés, hogy a 2011-es magánnyugdíjpénztári átalakítás után van-e reális lehetőség arra, hogy ismét létrejöjjön egy államilag szervezett, a foglalkoztatókra is alapozó második nyugdíjpénztári pillér

- fogalmazott a szakértő.

Farkas András nyugdíjgurunak ugyanakkor konkrét javaslata is van: mint fogalmazott, egy olyan rendszerre lenne szerinte szükség, amelybe a munkáltatók is komolyabban beszállnak.

A magyar nyugdíjrendszerben jelenleg ismeretlen fogalom az úgynevezett foglalkoztatói nyugdíjpillér, vagyis az öngondoskodásnak az a válfaja, amikor a munkáltató segít a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel. Ez azt jelenti, hogy a tagsági díjhoz bizonyos mértékű támogatást ad, ezzel ösztönözve a dolgozókat arra, hogy maguk is fizessenek az öngondoskodásra. Hazánkban jelenleg csaknem a dolgozók hatvan százaléka nem költ erre, ami nagy bajokat hozhat még, ha majd elérik a nyugdíjaskort, és az államilag folyósított összeget ki szeretnék egészíteni

- mondta lapunknak Farkas András. Azt is hozzátette, hogy a müdszernek számos előnye származna, többek között sokkal kevesebb terhet róna a költségvetésre.

Ez a módszer azért is lenne jó a kormánynak is, mert ebben az esetben a nyugdíjkompenzáció egy forintjába sem, hiszen az öngondoskodással és a munkáltatói segítséggel elégséges összeget tehetnek félre a dolgozók. Ha a nyugdíjpénztári megtakarítás után sem kellene fizetni a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulást, az is motiváltabb öngondoskodást eredményezhetne. Ami biztos: 2025-ig el kell készülnie az új rendszernek, mert a jelenlegivel az a helyzet, hogy akár másfél évtizeden belül komoly finanszírozási gondok léphetnek fel

- mondta erről Farkas András.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2023-ban, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül

A következő évtizedekben Magyarországon is, de az egész világon nagy kihívást jelent majd az Alzheimer-kórral, demenciával élők gondozása.

Jöhetnek még ötletek, a neheze most következik

Süle-Szigeti Bulcsú bővebben is kitért arra, hogy a kormány megrendelésére valakik, valahol már dolgoznak egy átfogó tanulmányon, amiből a tervek szerint több alapötlet is lehet a két évvel kséőbb induló reformmal kapcsolatban. A baj az, hogy erről most még semmit sem tudni.

A mostani nyilvános szakértői gondolkodás apropója, hogy a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve értelmében 2025. márciusig bezárólag életbe kell léptetni bizonyos nyugdíjreformokat. A vállalt nyugdíjreformok célkitűzései, hogy javítsák a rendszer fenntarthatóságát, illetve kezeljék a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A reformok bevezetését megelőzi egy független nemzetközi szakértői jelentés elkészítése, amelyet 2023. december 31-ig hoznak majd nyilvánosságra – erről a jelentésről egyelőre nem tudunk többet

- közölte válaszában a Bankmonitor szakértője. Emellett fontosnak tartotta megemlíteni azt is: rettegnie azért senkinek sem kell attól, hogy 2025 közepétől egy forint nyugdíjat sem kap - de hogy a rendszer alapos reformra szorul, ahhoz nem férhet kétség.

Hirtelen összeomlás nem fenyeget, de lassú korhadás annál inkább. Azt látjuk a demográfiai folyamatokon, hogy vészesen öregedik a magyar társadalom, azaz egyre kevesebb aktív korú polgár jut egyre több idősre. Ilyen körülmények között előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek bizonyos egyensúlyjavító kormányzati intézkedések. A fenntarthatóság mellett természetesen más szempontokat is figyelembe kell venni, mert a nyugdíjrendszer jelenlegi működése komoly társadalmi egyenlőtlenségeket és más problémákat is eredményez

- tette hozzá Süle-Szigeti Bulcsú.