Súlyos jelentés: minden negyedik magyar nyomorog

Nemrég nyilvánosságra hozta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, A háztartások életszínvonala, 2015 című tanulmányát. Ebből az is kiderült, hogy tavaly az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem 1 millió 150 ezer forint volt, ami havi 95 ezer 833 forintot jelent. Ez a teljes, nagy átlag, a társadalom valós anyagi helyzetéről viszont nem sokat lehet megtudni belőle.

Havonta kiad a KSH egy rövid kis jelentést, hogy mennyi a magyarok keresete, mennyivel csökkent a munkanélküliség, hogyan teljesített a gazdaság. Ez mind szép, jó, és hasznos, de sokszor pont a lényeg veszik el a nagy átlagokban, emiatt pedig sokak számára az egész torzításnak tűnhet. Mert az átlagolásból nem látszik, hogy 

És az is nagyon jól hangzik, hogy a társadalom alsó négy jövedelmi tizedében élőknek nőtt a legnagyobb mértékben, 5-6 százalékkal a fizetése, ha viszont számolunk egy kicsit, a legkevesebbet keresőknél ez még legjobb esetben is csak évi(!) 20 ezer forintot jelent. Ezzel szemben legkisebb arányban a legjobban keresőknek nőtt a jövedelme (3,7 százalék), ez azonban évi százezer forintos emelkedést jelent.

A fenti táblázaton jól látszik, hogy mennyire nagy a jövedelmi különbség a társadalmon belül. Emellett azt is látni lehet, hogy a legalsó tized jövedelmének a több mint a felét társadalmi jövedelem teszi ki, ez az arány más rétegekben viszont csak 20-30 százalék. A jövedelmi helyzet attól is függ, hogy milyen családban él az ember. Az egyik sarkalatos pont, hogy a család nevel-e gyermeket. És ugyancsak nagy az eltérés életkor, iskolai végzettség és régiók szerint is. 

Az egyszülősök vannak a legrosszabb helyzetben

Tavaly a háztartások 30 százalékában élt gyermek. A gyermekeseknél az egy főre jutó éves nettó jövedelem 896 ezer forint volt, míg a gyermekteleneknél 1 millió 391 ezer forint. A legrosszabb helyzetben az egyszülős családok vannak, ott az egy főre jutó éves nettó jövedelem az országos átlagnak (1 millió 150 ezer forint) a kétharmadát sem (63,7 százalék) érte el. Tehát átlagosan évente 732 ezer 550 forintból élnek. Ebben az átlagban persze benne vannak a magas fizetéssel rendelkező egy gyermeket nevelő egyszülős családok is, és a minimálbérből tengődő ötgyermekesek is. De senki se ringassa magát abban az illúzióban, hogy az egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő minden esetben többet tud az asztalra tenni, mint a többgyermekesek. Azt viszont mindenképp meg kell említeni, hogy 

Tehát, ha veszünk egy két gyermeket nevelő és egy három gyermeket nevelő egyszülős családot, és mind a két családban ugyanannyi az egy főre jutó munkajövedelem, akkor jobb helyzetben van a háromgyermekes, mert több segítséget kapnak (ingyen van a tankönyv, az iskolai étkezés, magasabb családi pótlék, stb.). Szociális helyzet alapján viszont mindenki kaphat támogatást függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevel.

Az egyedülálló férfiaknak a legjobb a helyzete, éves nettő jövedelmük 1 millió 598 ezer forint volt, míg az egyedülálló nőknek 1 millió 437 ezer forint. Az egyedülállók csoportjába viszont nem csak a fiatalok tartoznak, hanem az egyedül élő nyugdíjasok is.

Mennyit ér a diploma?

Elég sokat. Az országos átlagnál 40 százalékkal keresnek jobban azok, akiknek diplomájuk van (1 millió 600 ezer forint). Ez persze megint csak átlag, mert vannak, akik diplomával is csak minimálbért keresnek, és olyanok is akadnak, akik diploma nélkül is vezető beosztásban dolgoznak. Összességében mégis az mondható el, hogy jóval az átlag felett visznek haza azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel tud aktív és sikeres szereplő lenni a munkaerőpiacon. A középfokú végzettséggel rendelkezők nettó jövedelme az országos átlagnak felel meg (1 millió 183 ezer forint), akiknek viszont csak a nyolc általános van meg, azoknak átlagosan a fejenkénti nettó jövedelme éves szinten 775 ezer forint.

Kik a szegények Magyarországon?

A szegénység nem egyenlő a jövedelemhiánnyal. A szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkezők mellett a javak és szolgáltatások piacáról, és a munkaerőpiacról kiszorultakat is szegények. És most egy elég durva szám következik: a teljes magyar népességnek a 26,3 százaléka, vagyis 2 millió 541 ezer embert érint a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója. Ez nem azt jelenti, hogy ilyen sokan élnek mélyszegénységben, de ennyi ember él szegénységben, vagy annak küszöbén.

A KSH elemzése szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata jóval nagyobb a 18 év alattiaknál, az egyszülős háztartásokban, az alacsony iskolai végzettségűeknél, a munkanélkülieknél és a romáknál.