Nem is hiányzott más: ezek a következményei lehetnek a CSOK Plusznak az építőiparban

Hogyan értékeli az építőipar jelenlegi helyzetét?

A jelenlegi helyzet értékelése részben a 2023 évnek az értékelése. Előző évben az építőipar még elfogadható évet zárt, hiszen a 19-20-21-22-ben megkötött szerződéseit teljesítette. A decemberi KSH adatok még nem jelentek meg, de összességében 5%-os építésszerelési és termelési értékcsökkenést vetítünk előre 2022-höz képest, ami még így is körülbelül 7200 milliárd forintot jelenthet majd. Az értékláncban azonban nagy szóródások vannak. Az építőanyaggyártók- és kereskedők, a mélyépítő és a lakásépítő cégek rosszabb évet zárnak.

Ezek a nehézségek alapvetően az áremelkedés következményei. Két év alatt, 2022 és 2023 között az építési és gazdasági értékláncban 40 százalékos áremelkedést tapasztaltunk. Ebből következően a piaci elégedettség drasztikusan romlott az év végére és 2024 elejére. Jelenleg az ágazat rendelésállománya 25 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Itt is nagymértékű a szóródás.

Ez azt vetíti előre, hogy 2024 nagyon nehéz év lesz. Már most elmondható, hogy az építőipar munkaerőt elbocsátó ágazattá vált, és az ágazat árbevételhez viszonyított jövedelmezősége 2023-ban is romlott, 2022-höz képest.

Melyek a fő kihívások és lehetőségek, amelyekkel az ágazatnak rövid és hosszú távon szembe kell néznie?

Nagy kihívás és a kérdőjel januárban, hogy 2024-ben kétszámjegyű lesz-e vagy sem a termelés visszaesése. Várhatóan tovább csökken az országos építésszerelési érték összehasonlítható áron. Természetesen ez egy aktuális helyzet, mindenki árérzékeny, a megrendelő és a generálkivitelező is figyel. Egy ilyen helyzetben erősebb verseny alakul ki és nagy kihívás, hogy ki, hogyan tudja a hatékonyságát javítani.

Magyarországon különösen igaz, hogy a hatékonyság növelésének első lépése a költségcsökkentés. Egy bizonyos ponton túl sajnos olyan vállalkozások is lesznek, akik nemcsak a saját költségeiket igyekeznek mérsékelni, hanem alacsonyabb áron vesznek igénybe beszállítói szolgáltatásokat is, így lefelé nyomják az árakat, amennyire csak lehet, és fennáll annak a veszélye, amit 2008-ban és 2014-ben is megéltünk, hogy egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás úgy gondolta, hogy a túlélés egyik módja az irreálisan alacsony ár.

Ez egy nagy kihívást jelent, hogy hogyan kerülhetők el az irreálisan alacsony árak, amik ideiglenesen segíthetnek a túlélésben, de hosszú távon tönkre tehetik az építésgazdasági értékláncot. Csak nagyon kevesen vannak, akiknek elegendő tartalékuk van, és kellőképpen felkészültek arra, hogy nagy mértékben foglalkozzanak a digitalizációval, a technológiai fejlesztéssel és a képzéssel.

Hogyan befolyásolhatja a CSOK plusz az építőipari projektek keresletét és kivitelezését az ország különböző részein?

A CSOK Plusz az elsődlegesen egy családtámogatási rendszer és nem lakástámogatási program. Sajnos szűkült azoknak a köre, akik ezt igénybe vehetik, mert csak új gyerekek megszületése esetén jár. Ugyanakkor kiegészíti a falusi CSOK-ot, mert a kettő együtt is igénybe vehető. Ettől elsősorban vidéken és kistelepüléseken számítunk új lakásépítésekre, de országos szinten nem várunk 2500-3000 új lakásnál többet a CSOK plusz miatt, a következő két évben. Ez csak 2025-ben fog látszani az átadott és használatba vett új lakások számában, mert ezeknek átlagosan másfél év az átfutási idejük.

Az új építési ingatlanoknál mennyire fogja a CSOK Plusz megnövelni a munkadíjakat?

Nem a CSOK Plusz miatt lesz áremelkedés, hanem azért, mert az építésgazdasági értékláncban is 10 százalék körüli béremelési igény körvonalazódik. Nem a munka bővülése lesz itt a bérek fő mozgatórugója, hanem más társadalmi elvárások, illetve a szakmunkások és mérnökök megtartásának szükségessége.

Ez a helyzet kedvezni fog-e a kókler szakemberek megjelenéséhez?

Ez így szokott lenni, hogy ha egy piacon hirtelen sok munka akad vagy hirtelen kevés. Mindkét piaci helyzet a kóklereknek kedvez, mert jelentkeznek a munkákra. Egy nehéz piaci helyzetre sem igaz az, hogy a rosszak és a kóklerek tűnnek el a piacról, és csak a jók maradnak. A kóklerek is ugyanúgy velünk maradnak.

Az infláció, a megnövekedett útdíjak, fizetős útszakaszok a gázolaj ára hogyan hat az építőanyagok árára és az építési költségekre?

Nyilvánvalóan növeli a költségeket. Véleményünk szerint például a 2023. december 29-én megjelent 686/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet, ami minimális szolgáltatási alapdíjat határoz meg a fuvarozási szerződésekhez, egyáltalán nem lett modellezve és átgondolva az építőiparra vonatkoztatva. Ez a kormányrendelet 30-40 százalékos fuvarozási tarifadíjat eredményez, másfelől az M0-s autóút fizetőssé tétele jelentősen megdrágítja a költségeket. Sok építési termék az M0-on keresztül áramlik.

Meddig tartható még ez az áremelkedés mi várható?

Az a legvalószínűbb, hogy ezeket a pótlólagosan felmerülő költségeket az építésgazdasági értéklánc szereplői sem egymásra, sem pedig a vevőre nem képesek ilyen mértékben áthárítani, tehát el kell fogadniuk ezeket.

Ezért a nagy kérdés, hogyan tudnak csökkenteni más költségeket. Ezek olyan tényezők, amely a működés, szervezés, és akár a foglalkoztatottak újragondolása kapcsán felmerülő kiadások. Ilyen piaci helyzetet csak az alkalmazottak létszámának csökkentésével lehet átvészelni. Ez különböző mértékben érinti a vállalkozásokat, tehát ha egy vállalkozásnak húsz százaléknál nagyobb mértékben csökken a munkavállalási lehetősége, alapvetően csak létszámleépítéssel tudja kezelni a helyzetet.

Van-e statisztikai adatuk arra vonatkozóan, mennyi embert küldtek el az építőiparból?

Az ÉVOSZ becslései szerint nincs összhangban a KSH-val. Jelen pillanatban körülbelül 15-20 ezerrel kevesebb embert foglalkoztathatunk, mint a múlt év közepén. Azért nincs összhangban, mert a KSH mindenkit foglalkoztatottként regisztrál, akit legalább egy fél napra is bejelentettünk, hogy alkalmazzuk, vagy munkát végezzen. A csökkenő feladatok mentén a vállalkozások egyre inkább alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy amikor van munka, felveszik a munkavállalókat, amikor nincs szükség a szaktudásukra, akkor elbocsátják, majd amikor újra szükség van rájuk, ismét alkalmazzák.

Tehát az építőipari ágazatban gyakori és sűrű a be- és kiléptetés, amit a KSH minden alkalommal újabb foglalkoztatottként regisztrál. Ebből kifolyólag az év elején 396 ezer foglalkoztatottról beszélünk a KSH adatai szerint, miközben a mi véleményünk szerint körülbelül 370 ezer embert foglalkoztathatunk. Ez ellentétes a tavaly év eleji 385 ezer fővel.