Hiába teljesülhet idén Orbán Viktor nagy álma: felejtsd el, hogy olcsóbb lesz a bevásárlás

21,5 százalék volt az infláció 2023 májusában, vagyis folytatódni látszik a drágulás ütemének lassulása. Ennek ellenére a magyarok valamiért még mindig nem vették észre a saját pénztárcáikon, hogy olyan kirívó olcsósodás lenne: a termékek között még mindig van olyan, ami a sokszorosába kerül, és nem látszik lassulás a közeli jövőre nézve sem. Félreértünk-e valamit, mikor az inflációról szóló híreket olvassuk, vagy csak türelmesen kell várnunk, hogy végre tényleg jöjjön az olcsósodás? Szakértőket kérdeztünk a témában, és megtudtuk azt is, vajon tényleg bemehet-e 10 százalék alá a drágulás üteme decemberre, ami a kormány talán legfontosabb gazdasági célkitűzése 2023-ban.

Dezinfláció van, nem árcsökkenés

Májusban 21,5%-kal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, ezt közölte múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és lapunk is részletesen beszámolt róla. Ezzel az adattal folytatódott az infláció csökkenésének immár hónapok óta tartó trendje, amint az elemzők megjósolták, az áremelkedés üteme a következő hónapokban folyamatosan lassulni fog. A kormánynak kimondott célja, hogy decemberre az áremelkedés 10 százalék alá csökkenjen, de mivel eddig a csökkenés jóval lassabb volt, egyelőre több szkeptikus hangot is lehet hallani ezzel kapcsolatban.

Rengeteg magyarban felmerült a kérdés, hogy ha a drágulás üteme valóban csökkent, akkor ők azt miért nem érzik szinte azonnal a tárcájukon, miért kell akár sok száz vagy ezer forinttal többet fizetni adott esetben egy olyan termékért, ami egy éve ilyenkor pontosan a elébe került? Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a dezinflációs folyamatok nem egyik pillanatról a másikra érkeznek meg, de a folyamat már biztosan tart.

Az árak csökkenése (defláció) és az infláció csökkenése (dezinfláció) között jelentős különbség van. Deflációról akkor beszélhetünk, amikor az árakat egymással összevetve (akár éves, akár havi bázison nézve) azt látjuk, hogy a korábbi időszakban megfigyelt árhoz képest most alacsonyabb a termék vagy szolgáltatás ára. Ezzel szemben a dezinfláció a drágulás mértékének lassulását jelzi. Vagyis azt mutatja, hogy a termékek vagy szolgáltatások nem olcsóbbak lettek, csak az előző évhez vagy az előző hónaphoz képest nézve a drágulás mértéke lassabb. Tehát itt továbbra is áremelkedés van

- fogalmazott a Pénzcentrum kérdésére az elemző.

Ennél jóval élesebben fogalmazott Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Szerinte egyszerűen nem igaz, hogy valóban bárki letörte volna az inflációt, és amit most látunk, az még nem az elégséges lassulás - bár az irány kétségkívül kedvező.

Ettől még nagyon távol vagyunk, akkor törtük le az inflációt, ha az fenntartható módon visszatér a 2-4% közötti tartományba. Tény, hogy körvonalazódik egy fordulat, már nem csak a fő árindex, de a magindexek is lejjebb csúsztak. Több kedvező fejlemény is kiolvasható tehát az inflációs adatokból, de túlzott megnyugvásra még nincs ok. A mérséklődés java része még indig néhány termékcsoportnak köszönhető, miközben a piaci szolgáltatások esetében a trendforduló továbbra is várat magára. Röviden, az infláció csökkenése még távolról sem elég kiterjedt és robusztus

- mondta Trippon Mariann.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője pedig úgy véli, hogy szó nincs az infláció letöréséről.

Mindebből természetesen következik, hogy az inflációt nem sikerült még letörni, egyetlen hónap adata alapján ilyet nem lehet kijelenteni. A következő hónapokban az éves inflációs ütem természetesen csökkenni fog, mert olyan óriási sokkokra nem számíthatunk, mint amilyenekkel tavaly szembesültünk. De a letöréshez például fontos lesz látni, hogy jövő év elején, amikor újra intenzív átárazasi időszakba érkezünk, milyen döntéseket hoznak a vállalatvezetők

- mondta megkeresésünkre Madár István.

Miért nem érezzük?

Trippon Mariann arra is rávilágított, hogy éppen az élelmiszerek vagy a benzin árán keresztül érezzük leginkább, hogy még nem indult el a kívánt olcsósodás: az éves bázist nézve erre talán még hónapokat kell várni.

Rövid távon nyilván érzékelhető az élelmiszerek olcsóbbodása, vagy hogy egy tankolás kevesebbe került, mint egy hónapja, de alapvetően az egy évvel korábbihoz képest még így is érdemben rosszabb helyzetben vannak a családok. Az emelkedő árakhoz és a reálkeresetek csökkenéséhez erőteljesen alkalmazkodnak a háztartások, ez látszik a kiskereskedelmi adatokon is. Áprilisban is folytatódott a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása. Havi szinten (kiigazított adatok alapján) 0,9%-kal csökkent az eladások volumene, ami éves szinten 12,6%-os esést jelent

- fogalmazott az elemző.

Virovácz Péter úgy fogalmazott, hogy soha nem érezzük azonnal az ilyen hatásokat, biztosan időre lesz hozzá szükség. Leginkább persze az lenne a megoldás, ha a reálbérek is nőnének, ekkor ugyanis az emberek is több pénzt költhetnek a megélhetésre.

Egyik pillanatról a másikra keveset érezhetünk a dezinfláció hatásából, emiatt nem láthatjuk az infláció mérséklődésével párhuzamosan a fogyasztás felpattanását. Ahogyan az inflációs várakozások átalakulásához, úgy a fogyasztói viselkedés megváltozásához is idő kell. A kiskereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a háztartások jelentős mértékben visszavágtak úgy az élelmiszer, mint a nem élelmiszertermék jellegű kiadásokon. A fogyasztási mintázatban nem várunk fordulópontot egészen addig amíg a reálbérek negatív tartományban vannak. Az ING Bank szerint bár idén az infláció folyamatosan csökkenhet, a belső kereslet még mindig nem robban be, hiszen ehhez szükség lenne pozitív reálbér-növekedésre

- mondta lapunknak az ING Bank vezető elemzője.

Meglehet a 10% alatti adat?

A két elemzőt arról is faggattuk, minek kell ahhoz történnie, hogy megvalósuljon a kormány eddig talán legtöbbet emlegetett gazdasági prioritása, és a 2023-as év végére 10 százalék alá csökkenjen a drágulás havi szinten. Virovácz Péter szerint persze ennek komoly feltételei vannak, de az esélyel mindenesetre - jelen pillanatban - kedvezőek.

A dezinflációs folyamat a következő hónapokban egyre jobban felgyorsul, olyannyira, hogy az egyszámjegyű inflációra nem biztos, hogy decemberig kell várni. Ugyanis, ha a fogyasztás továbbra is gyengélkedik, az árverseny pedig ezzel párhuzamosan fokozódik, akkor elképzelhetőnek tartjuk, hogy már novemberben egyszámjegyű inflációt láthatunk. Ehhez persze kulcsfontosságú a forint stabilitása és, hogy a kormányzat a hiánycél betartását tartsa szem előtt a keresletélénkítéssel szemben. Emellett az sem ártana, ha sikerülne elkerülni egy újabb mezőgazdasági vagy energiapiaci ársokkot. Ha ezek a tényezők együttesen fennállnak, akkor jó eséllyel már 10 százalék alatt lehet az infláció az év utolsó két hónapjában

- fogalmazott Virovácz Péter.

Trippon Mariann szerint is az ársokk elkerülése lenne a legjobb biztosíték, és azt sem látja kizártnak, hogy akár novemberben is meglegyen az áhított cél.

A májusi adatot követően akár már novemberben is 10% alá csúszhat az éves árindex - ha nem érkezik valamilyen jelentős, előre nem látható inflációs sokk

- reagált erre a CIB Bank vezető elemzője.

Madár István pedig úgy látja, hogy kormányzati intézkedések nélkül is meglehet az egyszámjegyű infláció . de előre azért ne igyunk arra a bizonyos medvebőrre.

Az egy számjegyű infláció az eddigi adatok alapján év végére megvalósulhat, ez tulajdonképpen az alapvárakozás, ami magától, különösebb kormányzati lépések nélkül is megvalósulnak. Persze ezt az elmúlt évek óriási turbulenciái alapján óvatosan kell kezelni

- fogalmazott a Portfolio vezető elemzője.