2 millió magyar várhatja rettegve az idei telet: ha ez beüt, százezrek kerülhetnek szegénysorba

Nem csak a bérek lőttek ki

Már tavaly jól lehetett látni, hogy az infláció fokozatos emelkedésnek indult. A drágulás felgyorsulása egyrészt a Covid-utáni gazdasági visszapattanásnak volt köszönhető, de az év eleji béremelésekés tetemes kifizetések, majd az energiakrízis és az Ukrajnában zajló háború csak tovább rontottak ezen. Idán augusztusban átlagosan 15,6%-kal került többe minden 2021. azonos időszakához képest, az élelmiszerek esetében pedig 30% volt az általános drágulás mértéke.

A 25 éve nem tapasztalt infláció mellett pedig lényegében felfalja az év eleji béremeléseket: a 15,6%-os drágulásnál legalább ekkora fizetésnövekedésre lenne szükség, hogy a fizetések reálértéke megmaradjon, ráadásul egyelőre nem látni, hogy lassulna a drágulás mértéke. Akinek idén nem, vagy csak pár százalékkal emelkedett a fizetése, az emiatt komolyan veszíthet a bére értékéből, de aki 10% körüli vagy afeletti korrekciók kapott, az is elveszik a rekordmagas infláció mellett.

Ez a fajta reálbér-csökkenés az alacsonyabb bérű munkavállalóknál komoly megélhetési problémákat eredményezhet, nem is beszélve a nyugdíjasokról, akik ugyan már két emelést is kaptak idén, ezek együttesen nem közelítik meg az éves szinten várható kétjegyű infláció mértékét. Ilyen gazdasági környezetben pedig biztosan lesznek olyanok, akiknek emiatt annyira csökken a keresetük, illetve a bevételeik értéke, hogy a szegénységi küszöb alá csúsznak.

Erősen a középmezőnyben vagyunk

Az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan a 21,7% volt azoknak az aránya a népességből, akik a legkitettebbek volt a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek. – ez számszerűsítve 94,4 millió embert jelent. Náluk teljesült a három szegénységi és kirekesztési rizikófaktorok közül legalább egy: a szegénység kockázata, a komoly anyagi és szociális hiány, illetve a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élés. Ez egyébként egy év alatt 2020-hoz képest enyhén nőtt az EU-n belül.

Magyarország a szegénységi listán

Hazánk az EU 27 tagállama közül a 13. helyet foglalta el 2021-ben el a listán, nálunk a lakosság 19,4%-át veszélyezteti a szegénység: ez 1,8 millió embert jelent. Ugyan ez az EU átlag 21,7%-nál némileg jobb arány, azonban akárhogy is nézzük, a lakosság közel egyötöde nagyon közel volt tavaly ahhoz, hogy rendkívül nehéz körülmények között éljen. Ugyan idénről még nincsenek friss adatok ezzel kapcsolatban, a statisztikák alapján 2020-ban is ugyanekkora volt az a szám, így, ha javulás nem is volt ezen téren, de nem is romlott a helyzet.

A listán tavaly a legjobb helyet Csehország foglalta el, itt csupán a lakosság 10,7% állt fenn a szegénység veszélye. Csehországot Szlovénia követte 13,2%-kal, a harmadik helyen pedig Finnország állt 14,2%-kal. Ugyan azt gondolhatnánk elsőre, hogy a hagyományos erős szociális rendszerrel rendelkező skandináv államok a lista élén lesznek, azonban meglepő módon a 27 uniós országból Svédország (17,2%) csak a 7. helyen állt, míg Dánia (17,3%) a 8. volt.

A lista sereghajtója nem túl nagy meglepetéssel Románia, itt tavaly a népesség 34,4%-a volt a szegénység szélén. Romániánál eggyel jobban teljesített Bulgária, de itt is bőven 30% felet volt ez az arány. Szintén sokan a szegénységnek kitéve Görögországban (28,3%), Spanyolországban (27,7%) és Olaszországban (25,2%), de a balti államokban is.

Régiós összehasonlításban nagyon vegyesek az eredmények: míg Romániában volt tavaly a legmagasabb a szegénységnek kitett emberek aránya, addig a szomszédos Szlovéniában az egyik legalacsonyabb volt ez a szám, Csehországban pedig a legalacsonyabb. Szlovákia a 4. helyet foglalta el 15,6%-kal, Ausztria pedig 17,3%-a 10. volt

Ezt összevetve hazánk nem teljesített túl jól, ugyanis a térségben Románia után nálunk vannak a legtöbben az elszegényedés szélén.

Borús jövőkép

Ugyan Magyarország eredményei ezen a téren nem romlottak 2020-ról 2021-re, de nem is javultak. Idén pedig nem csak a drágulás jelenthet óriási problémát itthon rengeteg embernek, hanem a rezsicsökkentés vége is. Habár a fűtési szezon még nem kezdődött el, a megnövekedett energia költségek komoly pluszterheket fognak jelenteni a magyar háztartásoknak, ráadásul pont azoknak lesz a legnehezebb ezt kifizetni, akiket már eddig is fenyegetett a szegénység. Emiatt nincsenek túl jó kilátásaink arra, hogy idén kevesebben álljanak a szegénység küszöbén, még úgy is, hogy év elején jelentős bér- és nyugdíjemelések voltak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Folytatódik az árhorror a magyar boltokban: elképesztő méreteket öltött a magyar infláció

2022. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett.