Őrület: tényleg ennyi pénzt kapnak az államtól a magyar művészek?

Megnézve az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatait, úgy tűnik, 2018-ban az EU-s tagországokban a kultúra, az egyházak és rekreáció egy kategóriába vett támogatására átlagosan 1 és 2 százalék közötti ráfordítás jut a teljes GDP-ből. A kulturális kiadásokat tekintve az uniós átlag épp 1 százalék, és csupán néhány olyan ország akad, amely ennyit sem szán erre: a sor végén kullog például Görögország 0,3 és Ciprus, 0,5 százalékkal.

Érdemes kitérni arra, mit is jelentenek pontosan a kulturális kiadások. Az Eurostat példaként említi a kulturális létesítmények (mint a múzeumok, könyvtárak, színházak, botanikus kertek) működtetését, kulturális események (például koncertek, színpadi és filmes produkciók, művészeti show-k) szervezését, lebonyolítását, művészek vagy művészeti szervezetek anyagi támogatását, vagy épp nemzeti, regionális vagy helyi ünepségek szervezését.

Magyarország azonban az élvonalban végzett, egyedül Lettország előzi meg, amely valamennyi kormányzati kiadása között 2,8 százalékot fordít a kulturális kiadásokra, míg hazánkban ez az arány 2,7 százalék.

Hazánk különösen jól áll az EU-s átlagot tekintve, ha a kulturális kiadásokhoz hozzávesszük a műsorszolgáltatási és kiadói szolgáltatásokat is, ezzel együtt Lettországot is megelőzzük, ugyanis két évvel ezelőtt a kormányzati kiadások mintegy 3,5 százalékát fordítottuk erre.

A jelentésből kiderül, hogy az unió tagállamai 90 milliárd eurót költöttek kulturális, műsorszolgáltató és kiadói tevékenységre 2018-ban. Érdekes, hogy míg a legtöbb tagállamban a műsorszolgáltató és kiadói tevékenységre fordított összeg nem különbözött jelentős mértékben a 0,4 százalékos EU-s átlagtól, Írország, Horvátország és Magyarország ennek kétszeresét fordította erre a célra. Számszerűsítve ez hazánkban két évvel ezelőtt 492,7 millió eurót jelentett.