Átverős boltosok, trükköző kereskedők: így harcolhatsz ellenük

A jótállás és a szavatosság nem ugyanaz!

A garancia fogalmánál két dolgot egyértelműen külön kell választani. A jótállásnál a kereskedő, gyártó garantálja, hogy bizonyos időn belül a termék hibátlanul fog működni. Abban az esetben mentesülhet ez alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a vevő nem rendeltetésszerűen használta a terméket. A jótállás csak a jogszabályban meghatározott bizonyos áruk és szolgáltatások csoportjaira vonatkozik, amik rendszerint a tartós fogyasztási cikkek: mosógép, számítógép, tévé, stb. A jótállás ideje alatti (kötelezően előírt 1 év, de a kereskedő ennél többet is vállalhat) reklamáció esetén az eladónak kell bizonyítania, hogy a problémát a vevő okozta, nem pedig a termék hibája. Ha ez az idő letelt, vagy nincs jótállás a termékre (textiltermékek, cipő), akkor a szavatossági jogokat továbbra is érvényesíteni lehet.

Szavatosság esetén az eladó felelősséget vállal, hogy hibátlan terméket értékesített, tehát semmiféle rejtett baja sincs, ami később jelentkezhet. Meghibásodáskor viszont a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy ő vétlen és hogy az már az eladáskor selejtes volt, amit azonban az átadáskor még nem lehetett észlelni. A szavatosság a jótállási idő letelte után válik fontossá. Ezen igényünk érvényesítése (fő szabályként) 2 évig áll módunkban.

A reklamáció menete

Minden vásárláskor a blokkot és jótállási jegyet (garancia papír) meg kell őrizni ahhoz, hogy a termék meghibásodásakor eljárhassunk. Amennyiben rendellenességet észlelünk a megvett árucikknél, jeleznünk kell észrevételünket a kereskedőnek, aki köteles erről jegyzőkönyvet felvenni. Ha a kereskedő ezt nem teszi meg, vagy nem foglalkozik panaszunkkal, jogunkban áll a vásárlók könyvét kérni és lejegyezni az esetet, ugyanis ez jogszabálysértés, amit a területileg illetékes Fogyasztóvédelmi Hatóság kivizsgál és bírságot szabhat ki a kereskedésre.

A reklamációs jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hiba leírását, a vevő igényeit, illetve a rendezés módját. Jogszabály szerint törekedni kell a 15 napon belüli javításra; de ez lehet 30 nap is, ha a kereskedő így rendelkezik. Ha letelik a jegyzőkönyvben foglalt javítási határidő, jöhet a csere, mivel itt hivatkozhatunk jelentős kényelmetlenségre (mert nem tudjuk használni az eszközt). Ha ez nem lehetséges, visszakérhetjük a vételárat, ezt előírja a Polgári Törvénykönyv is. Cserekészüléket a szervizelés ideje alatt azonban nem kötelesek biztosítani.

Vannak esetek, amikor a csere nem megoldható; például nincs már az adott termékből, vagy nem gyártják többé, azonban a vételárat ilyenkor is vissza kell fizetni. Amennyiben sem megjavítani, sem kicserélni nem tudják a visszavitt árut, akkor magunk is megjavíttathatjuk eszközünket a kereskedő költségére, viszont az áru értékének levásárlásra nem kötelezhet minket a kereskedő. Az értékesítő minden esetben köteles intézkedni a cseréről, ha hozzá visszük a terméket, de általában gyorsabb a folyamat, ha egyenesen a szervizhez megyünk. Az utóbbi viszont csak a javítással foglalkozik, egyéb igényünkkel a kereskedőhöz kell fordulnunk.

A leértékelt árura is vonatkozik a jótállás, kivéve a hibás alkatrészt, amennyiben ezt az eladó megjelölte. Tehát az üzletek közkedvelt szlogenje, miszerint az árcsökkentett árukra nem érvényes a kifogás, jogszabályba ütközik!

A Vásárlók könyve

A Vásárlók könyve (Panaszkönyv) egy A/4-es méretű füzet. A dokumentumba nem csak panaszokat lehet írni, hanem javaslatokat és egyéb észrevételeket is. Az üzletekben jól látható helyre kell kifüggeszteni, valamint tollat is kötelező biztosítani hozzá. A borítót a helyi jegyző lepecsételi és aláírásával hitelesíti. A nyomtatvány hárompéldányos oldalakból áll, a második lapot kell kitépnünk és megőriznünk!

Ha valahol nincs vásárlók könyve jól látható helyre, könnyen hozzáférhető módon kitéve az máris önmagában szabálysértés! Tehát a pénztárosi pult alatt tartott, vagy a vevőszolgálatokon tárolt dokumentumok (ahol kérni kell a dolgozóktól) szabálytalanok. A bejegyzést nem szabad semmiféleképpen sem megakadályozni.

Miután beírtuk a könyvbe a panaszt vagy észrevételt, a törvény szerint azonnal ki kell vizsgálni azt a kereskedőknek, és erről harminc napon belül, írásban kötelesek értesíteni a vásárlót. Ha ez nem történik meg, mehetünk a fogyasztóvédelemhez. Az eljáró hivatalos szerv a település jegyzője is lehet. A hivatalban jegyzőkönyvet vesznek fel az esetről, majd a felügyelet helyszíni ellenőrzéssel kivizsgálja az ügyet, és ha kiderül, hogy a kereskedő tényleg nem foglalkozott a reklamációval, százezer forint bírsággal is sújthatják.  

A Vásárlók könyvében rögzített bejegyzéseket és válaszokat az Önkormányzat és a Fogyasztóvédelem két évre visszamenőleg bármikor vizsgálhatja és a szabálysértéseket utólag is szankcionálhatja.  Vitás kérdések esetében (a termék eleve rossz volt vagy a nem megfelelő használat okozta a problémát; illetve javítható, nem javítható, stb.) kérhetjük független szakértő véleményét, aki bevizsgálja a terméket, és ha ezek után sem születik megegyezés, Békéltető Testülethez fordulhatunk.

A hibás terméket három napon belül rögvest köteles visszaváltani az eladó és a vételárat visszafizetni, amennyiben a termék sértetlen.